judy jamison

„Táncoló nő az élet, aki istenien eldobná magától női mivoltát, ha egész a felhőkig követhetné testének szökelléseit.” (Paul Valéry)

A képen Judith Jamison a Cry-ban, Alvin Ailey koreográfiájában. Fotó: Keleti Éva.

Kritika

Trambulin Fesztivál: Foszlányok; Pszeudo -

A csoport friss és szabad. Lélekemelő akarattal és hittel dolgoznak alkati és életkori kivétel nélkül. Beleadnak 110%-ot, de merre lesz jövőjük?

Jegyzet

A Tánc Fesztiválja 2017 -

Táncjátékhoz zenei remekművet azért érdemes választani, mert komoly ihlető-inspiráló forrásként szolgálhat, és ha a koreográfia legalább helyenként, nyomokban meg tudja közelíteni a muzsika művészi értékét, az már komoly eredmény.

Röviden

Feicht Zoltán: Second -

A tavalyi szólóhoz képest újdonság a női szál megjelenése. Mintha párhuzam lenne a férfi és a női téboly között, lelkükben hasonló harcokat vívnak meg az egymást követő etapokban.