Hírek

Kortárs tánc, Mozgásszínház, Balett, Néptánc, Klasszikus balett, gyerek

Márciusi premierek a Nemzeti Táncszínházban

A Bozsik Yvette Társulat Bogarak című, gyerekeknek készült előadásával indul a márciusi bemutatók sora a Nemzeti Táncszínházban. Ezt követi a Kulcsár Noémi Tellabor: Faun | Petruska; a GG Tánc Eger: Liszt Ferenc: Magyar rapszódia; a Bozsik Yvette Társulat - Tadashi Endo (J): HA DÔ; a Duna Táncműhely: Képíró; és végül a Közép-Európa Táncszínház – Magyar Állami Népi Együttes: Időtlen idők című premierje.

  

MÁRCIUSI PREMIEREK A NEMZETI TÁNCSZÍNHÁZBAN

 

2019-03-10 11:00
Budapesti bemutató - Bogarak
Bozsik Yvette Társulat
Nemzeti Táncszínház Kisterem

 

Bozsik Yvette Európában szinte az elsők között készítette csecsemőszínházi produkcióit.

Amikor elsötétül a nézőtér, a csecsemők a felnőttekkel azonos státuszba kerülnek, azaz nézővé alakulnak. Ugyanakkor a csecsemők számára készített előadásokon a felnőttek – a gyerekek reagálásain keresztül – szinte egy ősi, rituális folyamat részesei lesznek.

A csecsemőszínház a felnőtteknek visszaadja a világ újra felfedezésének lehetőségét, annak örömét, a csecsemők szemein keresztül alkalmunk nyílik újra rácsodálkozni a világra.

A kisbabák az előadás után – a játszóházakhoz hasonlóan – bemehetnek a térbe, megismerhetik, megtapogathatják a kellékeket, játszhatnak velük. Lassan, finoman, biztonságosan egy új világot tárunk fel nekik, de úgy, hogy kötődhessenek a számukra már ismert dolgokhoz. Így egyre kíváncsibbak lesznek, s bemerészkednek a játék terepére.

A Négy évszak című csecsemőszínházi előadás nagy sikere után újabb kisgyermekeknek szóló színházi produkció készült, ezúttal a bogarak életéről. A bogarak tréfás mozgása, tulajdonságai, viselkedésük, életük elevenedik meg a játékos mozgás és a tánc eszközeivel, színes, puha térben, játékos jelmezekkel.

 

lg bogarak foto ivanyi marcell ajanlo
Fotó: Iványi Marcell

 

A szereplőket, a katicabogár testvérpárt, valamint a szemtelen poloskát, a virgonc ganajtúrót és az akrobatikus pókot a Bozsik Yvette Társulat táncosai keltik életre táncszínházi eszközökkel, kreatív ötletekkel és humorral ábrázolva.


Táncolják: Hasznos Dóra, Krizsán Dániel, Vislóczki Szabolcs
Díszlet: Vati Tamás
Jelmez: Bati Nikoletta
Zene: Philippe Heritier
Koreográfus: Bozsik Yvette


Előadók: Lőrinc Katalin, Katona Gábor, Frigy Ádám, Fosztó András, Kriston Fruzsina
Zene: dj Panda
Fény: Lendvai Károly
Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt

  


2019-03-19 19:00
Bemutató - Faun | Petruska
Kulcsár Noémi Tellabor
Nemzeti Táncszínház Nagyterem

 faun petruska

 

PETRUSKA
A reménytelen szerelemről, a naiv és meggondolatlan – és ezért bűnhődő – fiatal szívekről szóló PETRUSKA Sztravinszkij egyik kiemelkedően fontos alkotása, amelyben egyaránt fontos a gyermeki, meseszerű álomvilág és az abban rejlő rémálom is. Sztravinszkij míves, expresszív zenei anyaga egyszerre idézi meg a századfordulós mesejátékok és mesebalettek színes világát, miközben a zeneszerzőre később is oly jellemző disszonanciák, széttartó zenei futamok sötétebb tónusokat adnak az eleinte könnyednek tűnő történetnek. A vásári játékok groteszksége találkozik az őszinte szerelem ideáljával, miközben a bábok és mozgatóik közti ellentét mintha a mi középpont nélküli, társadalmi struktúráiban töredezett valóságunkra utalna.

Előadók: Szarvas Krisztina, Csere Zoltán, Schell Martin, Csizmadia Tamás, Hajszán Kitti, Rácz Réka, Horváth Attila, Taba Benjámin

Zeneszerző: Claude Debussy, Igor Sztravinszkij (Editio Musica Budapest)
Díszlet, jelmez: Csere Zoltán, Kulcsár Noémi
Koreográfia: Kulcsár Noémi


2019-03-19 19:00 
Budapesti bemutató - Liszt Ferenc: Magyar rapszódia
GG Tánc Eger
MÜPA - Fesztivál Színház

  

Liszt Ferenc 1839-ben, száznyolcvan éve kezdte el komponálni rapszódiáit. Az „ősi magyar zenét” kívánta feldolgozni bennük, amelyet a cigányzenészek muzsikájából ismert. Lisztről azt mondják, hogy szívében magyar volt, zene iránti szeretetében német, külső megjelenésében és műveltségében francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. Magyarország és az itt élő emberek élete fontos részei voltak: bár a nyelvünket nem beszélte, magyarnak vallotta magát. Liszt, az Európa-szerte ünnepelt művész részt vállalt a magyar kultúra felvirágoztatásában, nagy súlyt fektetve a tehetségkutatásra és -gondozásra. Mi, akik magyar anyanyelvi közegben éljük mindennapjainkat, vajon törekszünk arra, hogy csodás, gazdag kultúránkat megőrizzük és átörökítsük a következő nemzedékek számára?
A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes, szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen megjeleníthetők a kortárs tánc eszközeivel.

 

lg topolanszky tamas
Topolánszky Tamás

 

Tánc: Kelemen Dorottya, Emődi Attila, Rovó Virág, Rayco Lecuona Suarez, Joni Österlund, Törteli Nadin, Novák Laura, Tóth Karolina, Oláh Zoltán m. v.
zongora: Gábos Judit m. v.
zenei munkatárs: Nagy Zoltán
jelmez: Papp Janó
szcenika: Fodor Zsolt, Engler Imre
dramaturg: Pinczés István
koreográfusasszisztens: Kelemen Dorottya
asszisztens: Kiss Alexandra
ügyelő: Hódos Ildikó
fővilágosító: Oláh Sándor
koreográfus, díszlet: Topolánszky Tamás

 


2019-03-23 19:00
Bemutató - HA DÔ
Bozsik Yvette Társulat - Tadashi Endo (J)
Nemzeti Táncszínház Nagyterem


A németországi Göttingenben élő és dolgozó Tadashi Endo az egyik legnagyobb ma élő butoh táncos és koreográfus, mesterei a butoh tánc megalapítói és ikonikus alakjai, Tatsumi Hijikata és Kazuo Ohno voltak. 25 éve vezeti a göttingeni MAMU butoh központot.

A HA DÔ - hullámmozgás című butoh előadást Tadashi Endo Brazília és Németország után Magyarországon mutatja be a 25 éves Bozsik Yvette Társulat előadásában. A közös bemutató egy 3 éves együttműködés végeredménye Tadashi Endo és a Bozsik Yvette Társulat között, melyet több intenzív butoh workshop előzött meg Budapesten.

Az előadás a modernkori háborúk szenvedőinek és halottainak mementója.

lg tadashi ajanlo

 

“Hol lelhetnek az emberek igazi otthonra?
Talán ott, ahol szeretetet és biztonságot találnak?
Ez lehet az oka az egész életünkben tartó
folytonos bolyongásnak?“ 
/Tadashi Endo/

 

Előadják:
Hasznos Dóra, Hegedűs Zsófia, Hortobágyi Brigitta, Samantha Kettle, Krausz Alíz, Sebestyén Tímea, Széki Zsófia, Frigy Ádám, Gombai Szabolcs, Indrei Ábel, Krizsán Dániel, Vati Tamás, Vislóczki Szabolcs, Zambrzycki Ádám valamint Tadashi Endo

Fényterv: Pető József
Látvány: Vati Tamás
Jelmez: Bati Nikoletta
Zene: Daniel Maia
Kreatív producer: Iványi Marcell
Koreográfia: Tadashi Endo

 

 

2019-03-30 19:30
Budapesti bemutató - Képíró
Duna Táncműhely
Nemzeti Táncszínház Kisterem

 lg kepiro ajanlo

 

A Duna Táncműhely Képíró c. előadását Zoltánfy István fiatalon elhunyt szegedi festőművész képei ihlették, a produkció ugyanakkor tágabb kontextusban kíván foglalkozni képzőművészet és tánc kapcsolatával, a festészetnek a mozdulatra gyakorolt inspiratív hatásával.

Zoltánfy István festőművész 1944-ben Deszken született, Szegeden élő festőművész, aki 1988-ban Ausztriában tragikus autóbaleset következtében vesztette életét. „Csak megszületni és meghalni ment el szülővárosából. Festményeinek képi világa, motívumkincse az alföldi és a szegedi életből, az alsóvárosi napsugaras házak vidékéről, a kocsmák, gyármellékek, családi otthonok miliőjéből vétetett. Legtöbb festményét átlelkesíti valamiféle szemérmes ünnepélyesség – ikonok, oltárképek hordozzák a mindennapi élet ábrázolatait. Szelíd fegyelemmel, ám izzó szenvedéllyel alkotott. Nemzeti és ízig vérig európai művész volt.” - írta róla a 2005-ben a szegedi Grand Caféban megrendezett kiállításának ismertetője.

A Táncműhely alkotóműhely jellegét mindenekelőtt annak köszönheti, hogy produkcióról produkcióra más-más előadói gárdát hív meg, különböző tánctechnikákban jártas művészekkel dolgozik együtt. A Képíró esetében is a néptánc, a balett és a kortárs tánc találkozik egymással, az erős táncanyagot pedig élő dj-set teszi teljessé.

Előadók: Lőrinc Katalin, Katona Gábor, Frigy Ádám, Fosztó András, Kriston Fruzsina
Zene: dj Panda
Fény: Lendvai Károly
Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt

 

 

2019-03-31 19:00 Jegyvásárlás
Bemutató - Időtlen idők
Közép-Európa Táncszínház – Magyar Állami Népi Együttes
Nemzeti Táncszínház Nagyterem

 

Mindig nagy kérdés, merre nézzünk. Sokan azt vallják, soha ne nézz vissza, mások, hogy nézz a múltba, nehogy elkövesd ugyanazt a hibát, vannak, akik azt hirdetik, ha a múlttal foglalkozol, nem a mában élsz, mások meg azt, ha mindig a jövőbe tekintesz, nem éled meg a jelent. A táncművészet a jelen művészete, annak érvényessége, hitelessége mindig az adott színpadi pillanatokban, az előadóművészek aznapi rezgéseiben születik meg, és mindegy, hogy a koreográfiák mikor születettek, a jelen pillanatában kell hatniuk. Az Időtlen idők est arra tesz kísérletet, hogy a múlt üzenetei a ma előadói által eljussanak a jövőbe.  /Szögi Csaba alapító igazgató/

 

idotlen

 

Egy falatnyi kóstoló épp csak a kanál hegyéről, az íze miatt. Ennyi lesz, nem több.
Persze írhatnám, hogy megtiszteltetés volta nagymesterek után, meg mellett, írhatnám, hogy a barátaink, akik már nincsenek közöttünk, na és nyilván hogy a Szögi meg én… de azt hiszem, piszok hosszú lenne. Mi jut hát eszembe röviden a KET általam művészetileg megvezetett első korszakáról?
A nyolcvanas évek közepe-vége, jönnek a fiatalok, okosak, erősek, szépek/főleg/, belevetik magukat a mélyvízbe és úsznak elszántan a kitűzött cél felé /wow/.
A terv világos és pofon egyszerű.
Mint az Örkény novella végén mikor azt mondja az író az öregnek: ,,No, akkor húzza be az evezőt Volentik bácsi, megpróbálok egy kicsit a vízen járni." Szerény terv kissé talán sablonos, de valahogy jó ötletnek tűnt. Na, azóta csapkodok én kétségbe esve magam körül, és köpködöm a sós vizet. Se part, se célszalag, csak a rohadt nagy hullámok... De nem panaszkodom, ha jól belegondolok.. nyáron két hétig… tényleg Isteni!

Velünk is csak az történt akkoriban, ami mindenkivel meg szokott történni. Fiatalon szerelmesek lettünk. Beleszerettünk abba az ezerarcú és ezerszínű kultúrába, amely ott hever minden ember lába előtt, aki itt születik és itt nő fel a világnak ebben a szegletében. Beleszerettünk a folklórba. A fantasztikus táncokba, a libabőrös nagy muzsikákba. Aztán mikor már mindent ezerszer eltáncoltunk és elmuzsikáltunk, mikor már nyúlósra tekergettük a videó szalagokat, akkor nekünk is az az ötletünk támadt, hogy ezen a nyelven fogunk kommunikálni a világgal. Így próbálunk meg mindent elmondani, elsuttogni vagy kikiabálni, ami bennünk fortyog, zizeg, mocorog. Gondoltuk, így csinálunk színházat, táncszínházat is.
Erről szólt a Közép-Európa Táncszínház első korszaka.
Erről meg a jó öreg spanyolviaszról, amely minden generációnak kegyesen megengedi, hogy boldogan, mi több sikerektől övezve újra felfedezze. Megtettük mi is… és jó volt! Kár lett volna kihagyni.
A műsorban megidézett mesterek - Kricsko,Gy.K. - már nincsenek velünk. Ahogy nagyszerű barátaink és kollégáink - Janek, Bognár, Mosó - sem. Innen üzenem nekik, nyugi, minden a régi. Azóta a spanyolviaszon kívül megvolt már a csőben a lyuk is. Ami meg engem illet, én újra nagy dolgokat tervezek. Még néhány lépés és fel fogom fedezni a meleg vizet.

A művészet szabad! Nem azért, mert nem tűria korlátokat, hanem mert természeténél fogva nincsenek neki. Korlátai a művésznek vannak. Külsők és belsők egyaránt.
Persze a művész egy hős, nem tűri őket / Ö így tudja saját magáról, hagyjuk rá/. Amikor a Nagyigazság találkozik valami korlátolt, de lelkes Kishülyeséggel. Feszült pillanat, alkotás közeli állapot.
A művészet annyira szabad, hogy szabaddá tesz mindent és mindenkit. Anyagot épp úgy, mint szellemet. Ilyenkor lebeghet a kőszikla, vagy csapódhat súlyos robajjal földbe a semmi.
A mi fel- és elszabadult anyagunk a KET első korszakában a folklór volt. Az anyanyelv, az ezerszer eltáncolt táncok és az ezerszer meghallgatott libabőrös nagy muzsikák világa. Ez kötött össze minket az előttünk járó generációval, a nagymesterek korszakával, és mint azóta kiderült, ez köt össze minket az utánunk jövő generációkkal is. Ennek az érzésnek és lendületnek a mentén keresztezhették egymást az útjaink, így kerülhetnek egymás mellé ezek a koreográfiák és előadás részletek. Hogy tudnak-e reprezentálni egy elképesztően termékeny korszakot? Ugyan dehogy. Kóstolónak is kevés, épp csak egy falatnyi a nyelvünk hegyére. Úgyhogy csak semmi mohóság. Lassan, finoman, hogy kijöjjenek az ízek. Aztán lehet emészteni.
Énekes István alapító művészeti vezető

Előadók: Bánhegyi Nikoletta, Dabóczi Dávid, Dunai Bettina, Füzesi Csongor, Gál Bettina, Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Jávor Katalin, Keszthelyi Zsófia, Kis Zoltán, Kosina Mónika, Mádi László, Magyar József, Mihalovics Márk, Nagy Csaba Mátyás, Nyeste Adrienn, Pálffy Zoárd, Ruzsom Mátyás, Szilvási Anna, Szoboszlai Balázs, Szűcs Gábor, Vörös Laura
Csellón közreműködik: Ölveti Mátyás

Jelmez rekonstruktőr: Őry Zsófia
Fény: Fogarasi Zoltán
Hang: Jilling Jácint
Betanítók és asszisztensek: Bonifert Katalin, Fodor Katalin, Kökény Richárd
Koreográfusok: † Bognár József, Énekes István, † Györgyfalvay Katalin, † Janek József, † Kricskovics Antal, † Mosóczi István, Szögi Csaba
Produkciós vezető: Sóthy Virág
Művészeti vezetők: Feledi János, Pál István Szalonna
Együttes vezetők: Szögi Csaba, Mihályi Gábor
Rendezők: Énekes István, Szögi Csaba

 

A NEMZETI TÁNCSZÍNHÁZ TELJES MÁRCIUSI PROGRAMJA ITT LÁTHATÓ >>>