Jegyzet

Kortárs tánc, mozdulatművészet

Gellér Katalin: Valeska Gert emlékezete

A „groteszktáncosnő” a Magyar Mozdulatművészeti Társulat színpadán -

Eljátszotta, eltáncolta a nagyvárosi közlekedést, a baleseteket, az orgazmust, a mozit, a cirkuszt, a halált.

A tánc világnapján Horváth Krisztina, koreográfus, a németországi Eutin táncstúdiójának vezetője – a lübecki egészestés bemutató előtt – egy különleges, elfelejtett egyéniséget elevenített fel a Magyar Mozdulatművészeti Társulat színházában.[1] Valeska Gertről (1892-1978) van szó, aki az 1920-as évek sztárja volt; groteszk elemekben bővelkedő, polgárpukkasztó jeleneteit sokan kedvelték.[2] Meghatározhatatlan műfajú művészetét leggyakrabban pantomimhoz hasonlították, groteszktáncnak nevezték. A tánc nagy megreformálóinak korszakában, Mary Wigman és az Orosz Balett idejében tudott egyéni stílust kialakítani.

valeskaFotók: Csorba Károly

 „Wo ich getantz hab, gab’s Skandale” „Ahol táncoltam, botrány lett” – mondta a 125 éve Berlinben született Valeska Gert. Elsősorban színésznő és táncosnő volt, akit külön-külön egyetlen műfaj sem elégített ki. „Ha táncoltam, a színészi játék után vágytam, ha játszottam, a tánc után áhítoztam. Végül összevegyítettem őket. Voltam csőcselék, házasságszerző, nővér, bokszoltam is” – nyilatkozta. Alakjait a polgári társadalom kitaszított figuráiról mintázta. Prostituált szerepe tette híressé, sőt hírhedtté.

Gyakran saját tervezésű ruhában lépett fel, amely tükrözte az előadott darab hangulatát. Egy unalmas balettelőadásban a jelmeze főszerepet is játszott. Míg társai egyforma kék ruhában táncoltak, az általa alakított hősnő fellázadt, narancsszínű szoknyát vett fel, karjára madzagokat kötött, s a fejére piros sapkát húzott. Végül nagy sikert aratott.

valeska 3

Nemcsak Berlinben, hanem Párizsban, Londonban, Münchenben, Zürichben, Varsóban és Budapesten is fellépett. Legnagyobb sikereit Oroszországban aratta, ahol ő volt az első, aki Isadora Duncan után felléphetett; szerepelt Moszkvában, Kijevben, Novgorodban, Leningrádban.

Milyen volt Valeska Gert repertoárja? Eljátszotta, eltáncolta a nagyvárosi közlekedést, a baleseteket, az orgazmust, a mozit, a cirkuszt, a halált. Groteszk táncával, balett-paródiáival mulattatta és egyben sokkolta is a közönséget. Egyik jelenete idős hölgyek visszaemlékezéseit meséli el, akik felidézik az egykori bálokat, bajszos táncosaikat. Egy másikban a tanítványát verő nevelőnő elbocsátását meséli el. A cirkusz is érdekelte. Japán témák is vonzották, de kortársaival ellentétben nem kecses, „szitakötő gráciájú” japán nőalakokat jelenített meg, hanem a harakirit játszotta el.

valeska4

A Halál című pantomimja Bertolt Brecht kedvence volt. Kurt Tucholsky, az író egy robbanó bomba hatásáról beszélt előadásai kapcsán. Brecht és Tucholsky mellett csodálói közé tartozott Klaus Mann, Tennessee Williams, Klaus Kinski és Szergej Eizenstein is, aki táncát filmkockákhoz hasonlította. Valeska Eizenstein legnagyobb szerelme volt.

A nemzetiszocialista uralom betiltotta az előadásait. Az Egyesült Államokba emigrált, ahol tányért mosott, aktmodellként dolgozott. Végül New Yorkban megnyitotta sikeres „Koldusbárját”, melyet különböző, bolhapiacról összeszedett bútorokkal rendezett be. A közönség vegyes volt, de nem akárki, Tennessee Williams írta a kuplékat, aki pincérkedett is a bárban. Judy Garland és Vincente Minelli is az állandó vendégek közé tartozott. A háború után rögtön visszatért Berlinbe, s még a romok között „Boszorkánykonyha” nevű bárjában kabarét nyitott, de korábbi sikere már nem ismétlődött meg.

valeska 10

Valeska vérbeli avantgárd jelenség. Kifejező tánca, pantomimja a futurista, expresszionista művészettel rokonítható. A filmrendezők korán felfedezték, játszott néma (Volker Schlöndorff: Kegyelemlövés) és hangos filmekben is (például Fellini: Júlia és a szellemek).

Botrányt okozó művészete sokáig feledésbe merült, de most, születése 125. évfordulóján Németországban újra felfedezték. A Magyar Mozdulatművészeti Társulat színpadán Horváth Krisztina a „groteszktáncosnő” és kortársai fennmaradt leírásai, valamint fotók, filmek nyomán elevenítette meg különös figuráját – sajátos, a Horváth Krisztina balettjeit, táncszínházi koreográfiáit jellemző ötletekkel, humorral is bővítve. Jeleneteit az eutini táncstúdió tagjai, Gunda Gravemann Kamper és Angelika Neumann adták elő, s filmjeiből is láthattunk részleteket. Ősszel Lübeckben, a Hansa Múzeumban egy, az egész életművet felölelő előadásnak lesz része az itt látott, valódi élményt nyújtó bemutató.

  1. június 12.

 

[1] Horváth Krisztina (Budapest 1947-) a Magyar Állami Balettintézetben végzett 1965-ben. 1965-70 között Eck Imre Modern Balett társulatának volt a tagja. 1971-ben az NSZK-ba emigrált. 1973 és 1980 között a kölni Opera szólistája volt. 1975-től koreográfiákat készített, s többek között az osnabrücki Táncszínház, a freiburgi és kasseli táncszínházak vezetője volt. A Goethe Intézet által szervezett külföldi turnéin Magyarországon is szerepelt társulatával. 1996-tól az eutini balett stúdiójában tanít. Szoros kapcsolatot alakított ki Fenyves Márk mozgásművészeti társulatával.

[2] Irodalom: Valeska Gert: Mein Weg. Leipzig 1931.; Valeska Gert: Je suis une sorcière. Kaléidoscope d'une vie dansée. Paris 2004 ; Fred Hildenbrandt: Die Tänzerin Valeska Gert. Stuttgart 1928 ; Susanne Foellmer: Valeska Gert. Fragmente einer Avantgardistin in Tanz und Schauspiel der 1920er Jahre. Bielefeld 2006.