Jegyzet

Kortárs tánc, Néptánc

Varga Kinga: Kifordítom, befordítom

Sissi Őszi Tánchét 2017 – I. -

… egymás felé nyújtották kezüket, nem lépve ugyan párbeszédbe egymással, de kifejezve, hogy sokra értékelik a másikat.

Nem csalódott az a tánckedvelő, aki a Sissi Őszi Tánchét első két napjának (november 17-18.) előadásait megnézte. A Magyar Állami Népi Együttes „modern” táncestje és a Kecskemét City Balett két-előadásos vendégjátéka felemelő élményt nyújtott, még ha két nagyon is eltérő műfajról, megnyilatkozási nyelvről beszélhetünk is.

máne2Magyar Állami Népi Együttes: A túloldalról / Fotó: Dusa Gábor

Külsődleges kapcsolódásokat találni ugyan a két táncestben, valójában azonban nem lehet egymáshoz mérni őket – az egyedüli mérce saját maguk. Az első kapcsolódás az, hogy a Magyar Állami Népi Együttes szándéka volt valami „mást” mutatni, mint szokott, ellépni saját megszokott formáitól, míg a kecskemétiek első, Szárnyalás című koreográfiájukkal ihlető forrásul éppen a magyar népi kultúrához nyúltak. Vagyis egymás felé nyújtották kezüket, nem lépve ugyan párbeszédbe egymással, de kifejezve, hogy sokra értékelik a másikat. A második kapcsolódás az, hogy mindkét este felcsendült Ravel Bolerója –felvételről ugyan, és két egészen különböző kiindulással, megmutatkozással.

máne1Magyar Állami Népi Együttes: A túloldalról / Fotó: Dusa Gábor

A MÁNE – A túloldalról című – műsora olyan hétetűdös este, melyben az együttes három kiváló táncos-koreográfusának darabjait gyűjtötték csokorba, azokból mutatottak be részleteket. Nemes Szilvia, Ágfalvi György és ifj. Zsuráfszky Zoltán munkáiban ezúttal nem is annyira a „modernizáláson” van a hangsúly, hanem a koreográfusokban feszülő alkotóenergiák megnyilvánulásán. Annyit azonban ki lehet jelenteni: mindannyian igyekeztek valamelyest feszegetni a határokat. A nagyon érzékeny női koreográfus, Nemes Szilvia egy-egy munkája nyitja és zárja az estet. Az első darab összetett élményt nyújt: férfi és nő szerelme látható benne, inkább női szempontból ábrázolva, lágyan, népi hangszerek kíséretében.

máne3Magyar Állami Népi Együttes: A túloldalról / Fotó: Dusa Gábor

Az estet záró Kórkép a kortárs tánc felé mutat, korunk társadalmáról beszél: elcsúfított arcok, férfiak és nők parókában – ez kicsit nyomasztó véget is ad az estnek. Ifj. Zsuráfszky Zoltán koreográfiája, az Idéző DJ-zenére, de hagyományos viseletben, elvont tartalmat hordoz, ahogy a koreográfus szuggesztív jelenléte is a TestVérből bemutatott részletben. Ágfalvi György is szólóval lépett fel, a Boleróval. Pantomimszerű az indítása, színpadi jelenléte biztonságot sugall (míg ifj. Zsuráfszkyé inkább felkavaró). Ágfalvi mindkét koreográfiájában gondosabb, jelentősebb a térszervezés, emellett megjelenik a humor, stilizált, szép jelenetek láthatók bennük. A Szeged Táncegyüttes által bemutatott Disztópiának a végére kialakult káosz ellenére pozitív a végkicsengése a fiatalos, magával ragadó lendülete miatt.

bolero1Kecskemét City Balett: Bolero / Fotó: Walter Péter

A Kecskemét City Balett a két, látszólag sokban különböző koreográfia ellenére koherens esttel jelentkezett. A szárnyalásban (melynek koreográfusa Barta Dóra, társkoreográfusa Katonka Zoltán) népballadát fogalmaznak újjá, a kortárs tánc és az Esszencia Zenekar segítségével (a zenei kíséret és az ének ezúttal hangfelvételről csendült fel). A madárszerű lány-lények, a drámai feszültség, az érzékiség, a hatásos ellenpontok különös hangulatot teremtenek az előadáson. A szintén igen színvonalas és hatásos Bolero-koreográfia eredetileg a kecskeméti Katona József Színház vers-tánc-színházi produkciójaként került színpadra – vers és ritmus különleges kapcsolatát prezentálva.

 

szárnyalásKecskemét City Balett: Szárnyalás / Fotó: Mészáros Csaba

Összességében elmondható: mindkét esten hatásos és kvalitásos előadásokat láttunk, nézőként (is) felgyorsult a pulzusunk. Soha rosszabb SŐT7-kezdet!      

Sissi Őszi Tánchét 2017

Bethlen Téri Színház, 2017. november 17-18.