Kritika

Kortárs tánc, Balett

Péter Márta: Látképek az emberről

Feledi János – Feledi Project: Menyegző -

A nyitókép műfűhöz hasonló zöld négyszögének szélein hat szék; az egyik oldalon három feketébe öltözött férfi, szemben pedig, rövid fehér ruhácskában, két leány.

Felejtős világunkban csak örülni lehet annak, hogy a táncszínpadon is léteznek örökéletű művek és szerzők, hiszen így a zenedarab – s vele talán egy-egy koreográfiai verzió – mindjárt több generáció személyes élményévé válhat. A Nemzeti Táncszínház jelen évadának programjában is szerepelt már Menyegző-előadás, s most újfent Igor Sztravinszkij „orosz koreografikus jelenetek énekkel és tánccal” alcímű zeneművével találkozhattunk, mégpedig a MOM Kulturális Központ nagytermének ez alkalommal négyszögletesre szabott nézőterén.

meny1Csizmadia Tamás és Wéninger Dalma / fotók: Huisz István

A darab szépszámú előzményében, köztük az elmúlt idő magyar opusaiban, illetve – néhány visszatérő rusztikus és groteszk mozgáselem szerint – Bronislava Nijinska 1923-as ősbemutatójának rangos társulatoktól felújított változataiban valószínűleg a koreográfus Feledi János is elmélyedt, noha a saját darabjában táncoló mindössze hat előadó eleve más színpadi-dramaturgiai hangsúlyokat igényelt, illetve tett lehetővé. Az állandó egyensúlyozás, a különféle és igen eltérő zenei és mozgásos vonulatok összerendelése, a vaskos hagyományok tisztelete s mellette a jelen lehetőségeinek egymásba játszása tudatos útnak, és sikeresen felvállalt alkotói feladatnak tűnik (ám örvendetes módon nem a „látásunk és érzékelésünk: befogadásunk megzavarodása” miatt – ahogy azt a darabhoz mellékelt szövegben olvasni). Vagyis Feledi koreográfiája megbirkózott a nagy zenei falattal, s ez már a bemutató summája is, de nézzük a megvalósítás részleteit.

meny2Frigy Ádám és Csizmadia Tamás

A nyitókép műfűhöz hasonló zöld négyszögének szélein hat szék; az egyik oldalon három feketébe öltözött férfi, szemben pedig, rövid fehér ruhácskában, két leány. Kié lehet a harmadik, még üres szék? A több perces csöndes várakozás alatt a nézők tanakodhatnak, míg a később érkezők is elfoglalják helyüket. Végül megjelenik a harmadik szék tulajdonosa, vagyis a harmadik ifjú hölgy, és ezzel kezdetét veszi a mű. Fölhangzik a Menyasszony-fésülő jól ismert bevezetője, és ettől kezdve világossá válik, hogy a játék tétje a párválasztás, a kettősök kialakulása. A folyamatban azonban a harmadik pár sokáig a magakellető női vad és a vadra leső ragadozó látszólag mögöttes fonalát szövi, hiszen széken abszolvált mozdulataik csupán apró gesztusokból, titkos vagy deklarált odalesésekből vagy épp elfordulásokból, netán sóhajtó vonaglásokból állt. Egy nemi célú becserkészés története alakul ki lassan, míg a látszólag hangsúlyosabb két duett koreográfiája a poláris világ szokásos trendjeinek füzéreként épül a zöld vívópáston – amely akár a Tavaszünnepé is lehetne.

meny3Feledi János, Horváth Zita, Wéninger Dalma, Tóth Brigitta

Az alkotónak mindvégig sikerül fenntartania a becserkészés feszültségét, már ha a nézői figyelem nem lanyhul bele a játéktérben kvázi hangsúlyosan zajló koreográfiákba. Ám ha valaki azokat a duetteket tünteti ki figyelmével, akkor sincs gond, hiszen a kortárs táncban többnyire „szabadon úszó”, egymást korábbi produkciókból is jól ismerő előadók klasszikus és neoklasszikus technikai tudásuk mellett dekoratívak és előadói mértékkel is odaadóan dolgoznak. Ráadásul Stadler Ferenc sem először jegyzi e Sztravinszkij-mű fénytervét. Az pedig a koreográfusnak is felszabadító gondolat lehet, hogy a zeneszerző a Menyegző szövegkönyvében megjelenő számos szereplő ellenére „nem szándékozik az egyes karaktereket egyes énekesek szólamaival azonosítani” (például a vőlegény szövegét gyakran énekli a tenor, de a mű befejezésekor a szerepet Sztravinszkij már a basszusra bízza), vagyis a koreográfiai alakzatokat is szabadon irányíthatja a táncalkotói invenció.

meny5Wéninger Dalma és Csizmadia Tamás

Feledi a Menyegző picit hosszabb, 1917-ben komponált verzióját vette munkába, miközben a Zeneakadémia Elektronikus Zenei Médiaművészeti hallgatóinak közreműködésével az eredeti műbe egy újabb, kortársi vonulatot illesztett, és a kettős akusztikai modell rögtön két dolgot is lehetővé tett. Részint a viszonylag rövid zeneművet önálló estés darabbá növesztette ám ennél is fontosabb következménye, hogy a zeneszerzőtől adaptált – és eredetileg A. Afanaszjev és P. Kirejevszkij gyűjtéséből származó – régi orosz szövegek az egyszerű mozgáselemek éltetetése mellett, bizonyos mozdulatok kiragadásával, azok ismétlésével és abszolút hangsúlyozásával létrehív egy frissebbnek ható, a mai ego „sóvárgásaihoz” illő mozgásréteget is. A mindkét részletben megjelenő riszálás, csípőtekergetés ugyanakkor a vágy jeleként s mellette a vágykeltés szándékaként érvényesül, és más mozdulati és mimikai jelenségekkel együtt végül azt sugallja, hogy a letűntnek vélt hagyományok épp olyan nyersek, durvák és primitívek voltak, mint a maiak. Hogy az életet éppen úgy a szexualitás és a hatalom uralta, még ha körülményesebb, rituálékkal kötelezően átszőtt módon is, mint azt ma érzékelni.

meny7Horváth Zita és Feledi János

Ha a Menyegző most is elhangzó szövegeire gondolunk, akkor kiderül, hogy az ájtatos hit és a brutalitás mindig is megfért egymással, a negyedik kép Lakodalmas asztalánál például a menyasszonyra vonatkozó „kezelési útmutatóként” ezt énekli a kórus: „Ültess lent és kendert, / Készítsen belőle inget, / etesd, itasd, öltöztesd, / adj neki munkát eleget. / Vágd fel a fát, / kérd a levest. / Szeresd igaz szeretettel / s verd el jól, ha kell”. Feledi Menyegzőjének örök forgásba lendült utolsó párja mintha más utat választana, de lehet, hogy ez csak az én remény-olvasatom…

Menyegző (Feledi Project)
Zene: Igor Sztraviszkij. Elektronikus Zene: Baráth Bálint, Bucz Magor, Kováts Jázon, Szőcs Márton (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Zeneszerzés Tanszék/Elektronikus Zenei Médiaművészet; Vezető tanár: Szigetvári Andrea; Zenei project-koordinátor: Keresztes Szabolcs). Díszlet-látvány: Feledi János. Jelmez: Henez Mariann, Matisz Gábor. Fénytervező: Stadler Ferenc. Rendezés-koreográfia: Feledi János.

Táncművészek: Horváth Zita, Tóth Brigitta, Wéninger Dalma, Csizmadia Tamás, Frigy Ádám, Feledi János.

MOM Kulturális Központ, 2017. március 19.