Kritika

Kortárs tánc

Sárosi Emőke: A spicc-cipő börtönében?

Zadam Társulat: Subsurface – táncosnők a táncról

Óda a klitoriszhoz a termőföldes balettrúd mellett egy szelfiző szobanövény háttereként.

Ez a széttartó vizuális koncepció három karizmatikus szegmense a Zadam Társulat évadkezdő bemutatójának. 2017. szeptember 13-án a Bethlen Téri Színház tűzte műsorára a Zambrzycki Ádám koncepciója alapján készült előadást, a Subsurface-t.

 

sub2Stohl Luca, Fehér Laura, Sebestyén Tímea, Asztalos Dóra / fotók: Jókúti György

A társulat 2003-ban jött létre Zambrzycki Ádám vezetésével. Előadásaival az erős vizualitás mellett a különböző előadó-művészeti ágazatok integrálására törekszik. Ezért lesz a legtermészetesebb, hogy a spicc-cipős etűd után a táncosnők vörösre lakkozzák lábkörmeiket, és kórus-szerű, filozofikus monológba kezdenek. Sylvie Gulliem, korunk rajongásig ünnepelt táncikonjának gondolatai alkotják az előadás vezérfonalát: „A színpad egy különleges hely. Óriási, furcsa, erőteljes és ijesztő […] Ez egy lehetőség az álmok valóra váltására, egy különálló világ, de szükséges, hogy legyenek olyan emberek, akik értik ezt a világot, különben nem jön át a lényeg. A táncosnak meg kell értenie, mi az, amit csinál, miért csinálja és mi annak az értéke. Ha ez után táncolja a koreográfiát, akkor a közönség is reagálni fog, és még többet akar majd látni belőle.” És itt van a probléma. Vagy a táncosok nem értették meg, mi az értéke a táncuknak, vagy a táncszínház-történet egyik leghatalmasabb átverésében volt része a közönségnek.

sub4Stohl LucaEgy talpalatnyi föld címszóra asszociálva három, egyenként egy négyzetméteres, mozgatható balettszőnyeg, a hozzá tartozó rúddal képezte a díszletet és a dinamikusan változtatható teret. Az előadás végén egy festett szem nézett vissza ránk, majd a rudak a rabság ketrecének asszociációjává váltak. És itt egy újabb ellentét. Elhangzik a szabadság dicsérete, hiszen egy profi táncos bármit meg tud tenni a testével. Mégis, a zárókép a balettrúd mögé zárt rabságot festi fel: a légiesen fel-felszökkenő lányok önként vállalt börtönét a tánc égisze alatt.
Artisztikus fragmentumok laza dramaturgiai kapcsolatban repetitív mozdulatsorokkal. Ekképp lehetne összefoglalni az előadás történetét. De egy kicsit muszáj részletezni: a balett-terembe egyenként megérkeznek a lányok (Asztalos Dóra, Fehér Laura, Sebestyén Tímea és Stohl Luca), nyílt színen átöltöznek próbaruhába, és kezdődik a munka. Majd szünetben telefonálnak, hogy mindjárt végeznek, de nem, mert az embriópózban vonagló lányt kamerázzák három oldalról. A meglepetés erejével hat a gesztus, miszerint a művészien vergődő táncosnőt kicserélik egy szobanövényre, és a továbbiakban azt veszi a kamera. Önnön magukat pedig a balettrúd rabszolgáivá teszik.

Subsurface az előadás címe, azaz a látszat mögötti világ feltárulásával csábít. Az alcím – táncosnők a táncról – további érdekességgel kecsegtet. Azonban sehol a nőiség és a szabadság.

A négy bájos táncosnő szép és ügyes. Vibráló színpadképet eredményez alkati, magasságbeli különbözőségük és jelmezeik heterogén volta. Bár az ismétlődő etapok felismerhetők, mégsem válnak unalmassá – hisz nem kitétel az egyszerre és egyformán (nem az Operaház balettjében vagyunk). Stohl Luca magasságával és dekoratív lényével elsődlegesen vonzza a tekinteteket, ezt a koreográfiába be is építette Zambrzycki. Az előadás egyetlen humoros jelenetében a 2016-os animált dokumentumfilm (lásd itt), a Le clitoris franciául tátogó narrátoraként beszél, míg mögötte a topikus pliés-tütüs-balerina mozdulatokkal spicc-cipőben dicsőítik a kolosszális klitoriszt. És ennyit a nőiségről: minden rejtve marad. A piros körömlakk a fájdalmasan nyomorító cipőben és a gyönyört nyújtó apróság a vulva rejtekében.

Stohl Luca, Sebestyén Tímea, Asztalos Dóra, Fehér LauraStohl Luca, Sebestyén Tímea, Asztalos Dóra, Fehér Laura

Csak hogy tisztán lássunk: szabadság nincs, nőiség nincs. A modern kor művészgyárainak munkásbájai vannak elektronikus tuctuc zörejekre is teljesített precíz mozdulatokkal. Az összbenyomás mégis a csalódottság. Katarzismentes este szomorúszemű, szép játékbaba-lányok előadásában, egy ikonikus táncosnő árnyékában.

Subsurface – táncosnők a táncról (Zadam Társulat)

Előadók: Asztalos Dóra, Fehér Laura, Sebestyén Tímea, Stohl Luca.

Zene: Andrea Parker. Koncepció: Zambrzycki Ádám.

Bethlen Téri Színház, 2017. szeptember 13.