Kritika

Balett

Kutszegi Csaba: Fekete orchideák

Szegedi Kortárs Balett: Bernarda Alba háza – Exit – Tabula rasa -

Bernarda Alba (üveg)háza a színpadon igen esztétikus építmény. Fekete orchideák virágoznak (és hervadoznak) benne.

Nyilván szakmai betegség nálam (kérem, mindenki vigyázzon: nehogy elkapják!), hogy például a Szegedi Kortárs Balett előadásait azért nem tudom nyugodtan élvezni, mert nézés közben kényszeresen azon töröm a fejem, eléggé korszerű-e a koreográfia, és vajon nem túl sok-e benne a könnyed szórakoztató elem.

Szegedi Kortars Balett Bernarda Alba JGy 022 Bernarda Alba háza / Fotók: Jókúti György

A két kérdés nem mondva csinált, nem Münchausen báró módjára, hajánál fogva előrángatott problémára utal. Ugyanis valóban túl sok a hazai tánc- és színházi életben a felszínesen szórakoztató, túlontúl jól bevált eszközökkel operáló rutinelőadás. Ez a minősítés igen sok progresszívnek szánt és gondolt kortárstánc-előadásra (és kortársszínházi „kísérletre”) is igaz. Egyébként szélsebesen változó korunkban nagyon nehéz eldönteni, mi a valódi progresszió, illetve a tegnap még felkavaróan újszerűnek, innovatívnak számító színpadi megoldások zöme első megmutatkozásuk után hamar lazán átvehetővé válik, ezért pillanatok alatt trendi klisévé laposodik. Ebben a nehezen követhető helyzetben felmerül bennem, hogy van-e értelme a valódi vagy vélt újszerűség (nem mérhető és nehezen definiálható) meglétét tartani a kortárs műalkotások legfőbb követelményének, nem fontos-e legalább ugyanennyire általában az anyagmegmunkálás minősége. Mert ha ez utóbbit nézem, akkor a kortárstánc-szcéna jelenlegi legjobb együttese a Szegedi Kortárs Balett – már ha egyáltalán elfogadjuk, hogy az általuk képviselt stílus, tánc-, színház- és világlátás beletartozik a kortárstánc amúgy igen tágan értelmezhető fogalmába. Vagy a kortárs balett valami egészen más volna?

Szegedi Kortars Balett Bernarda Alba JGy 036ff

Lehet, hogy a kortárs balettet a kortárstánctól éppen az anyagmegmunkálás minősége különbözteti meg? Utalnak rá jelek, hogy ez nálunk így volna, de számos külföldi példa ellentmond ennek: nyugat felé nem egy, szintén kortárstánc-koreográfusnak titulált táncalkotó életműve nagyon anyagerős, technikás, míves opusokból áll. De akárminek neveznek bárkit, egy biztos: anyagerős, technikás táncot csak sok-sok gyakorlással lehet kitalálni és előadni. Márpedig amibe az alkotók és a táncosok sok-sok munkaórát és energiát fektettek – legyen az kortárstánc vagy kortárs balett –, azon nem szeretnek hamar túllépni, pláne ha a közönség szereti és igényli a kialakult eredményt, a megismert stílust és ábrázolásmódot.

Körülbelül ez jellemzi évtizedek óta a Szegedi Kortárs Balett előadásait: alapjaiban következetesen megtartott és fejlesztett anyagerős, míves táncnyelv, valamint befogadó-barát színházi szemlélet. Ezen belül persze akad mozgástér, sőt kilengések is előfordulhatnak az olcsó populizmus, avagy éppen a komoly társadalmi relevanciával bíró „mélyen szántás” felé. A Bernarda Alba háza – Exit – Tabula rasa, három egyfelvonásosból álló est akár a szegediek védjegye is lehetne, annyira rájuk jellemző, pedig a darabokat három koreográfus készítette.

A márciusi budapesti premieren csak az első, a művészeti vezető, Juronics Tamás által készített Bernarda Alba háza volt újdonság, a másik két opust tavaly mutatták be, és már a Müpában is játszották.

Szegedi Kortars Balett Bernarda Alba JGy 049

Bernarda Alba (üveg)háza a színpadon igen esztétikus építmény. Fekete orchideák virágoznak (és hervadoznak) benne. Létezik ilyen virág, nagyon ritka, szép és drága, a balettban persze feketeruhás táncosnők élnek az említett házban, akik eme növényekhez hasonlatosak (van egy régi film is, amelynek e páratlan növény ihlette a címét, Sophia Loren játssza a főszerepét). Néhány jelzés révén beazonosíthatók ugyan a szereplők, Bernarda, María Josefa és a lányok, de igazán ez nem is szükséges, mert az alaphelyzet már az első pillanatokban tisztázódik: bezárva, de a világ szeme előtt (átlátszó falú házban) élnek együtt boldogtalan nők, akik – ha közülük nem is mindenki, és nem ugyanolyan módon s mértékben – lázadoznak sorsuk ellen. Főleg a legfiatalabb (Adela szerepében: Takács Zsófia) akar kitörni, ám a ház erős plexifala ellenáll a leghevesebb, expresszív támadásoknak is. Juronics színpadán olyan szereplő is megjelenik, aki García Lorca darabjában nem is lép színre, például Pepe el Romano, a legidősebb lány, Angustias vőlegénye, akit Kiss Róbert táncol. Meg kell jelennie, mert szavak nélkül, táncban így – egy ihletetten szép kettősben – tárulhat fel a titok: Pepe Adelába szerelmes, és a fiatal lány is viszonozza érzelmeit. A reménytelen szerelmesek az üvegfal két oldalán táncolják másoktól láthatatlan pas de deux-jüket, úgy érintik egymást, úgy forrnak egybe, hogy nem érinthetik meg egymást.

Tiszta alapképletben elvont, de érthető-követhető, érzékeny és érzéki megjelenítés, az említett magas színvonalú, kifinomult táncnyelven, kitűnő előadásban. Az egyfelvonásos mindegyik szereplője nagyot alakít és nagyszerűen táncol, az említett két szólista, Takács Zsófia és Kiss Róbert persze kiemelkedik: főleg Adela szerepe jutalomjáték a fiatal, tehetséges táncosnőnek.

Szegedi Kortars Balett Bernarda Alba JGy 210 Exit

Az egész est jól és arányosan van megszerkesztve, mindegyik koreográfia körülbelül huszonöt perces, de én (ritkán vagyok így, mert általában inkább túlkoreografálják a darabokat) rövidnek éreztem a Bernarda Alba házát. Nyilván azért is, mert az ismert cím lassabban bontakozó, nagyobb lélegzetű drámát jelez elő, de a García Lorca-színdarabtól függetlenül is azt gondolom, hogy ebbe a jól megalapozott felvetésbe több kifejtés is belefért volna. Annál is inkább, mert Manuel de Falla kitűnő balettzenéje, A háromszögletű kalap még bőven szolgáltatna helyenként kissé groteszk, drámain szenvedélyes zenei alapot.

A Bernarda-koreográfia és az est másik két darabja, az Exit és a Tabula Rasa, melyekről már írtunk e felületen (lásd Megyeri Léna: A mágikus 30-as szám http://tanckritika.hu/kategoriak/kritika/1196-megyeri-lena-a-magikus-30-as-szam) jól illik egymáshoz. Tematikusan is, hiszen mindhárom alkotás a rendszerbe illeszkedésről, az elfogadásról, illetve a lázadásról szól. A Czár Gergely készítette Exit koreográfusi fantáziáról és hozzá társuló szaktudásról árulkodik. Alapos, muzikális, táncközpontú munka, amelyben szándékosan nincs túlbonyolítva az elvonttartalom-közlés, különböző dimenziók, szintek, rendszerek elhagyását, illetve a kilépés, a váltás érlelődését, mikéntjét, drámáját követhetjük benne – jól szervezett koreográfusi eszköztár működtetésével. Azon nincs mit csodálkozni, hogy Czár mozdulatnyelve jól fekszik az együttesnek, hiszen maga is régóta a csapat táncos erőssége.

Szegedi Kortars Balett Bernarda Alba JGy 380 Tabula Rasa A Tabula Rasát viszont külsős, román koreográfus, Corneliu Ganea jegyzi, igaz, a színlap tanúsága szerint a Társulattal közösen – ez utóbbi körülmény nyilván nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a táncosok Ganea stílusát is magabiztosan, testre szabottan hozzák. A Tabula Rasában Michael Gordon expresszív, popos kortárs muzsikájára furcsa, groteszk lények megszállottan rendszert építenek vagy a rendszer működését akarják megérteni. Guruló irodai székeket tologatnak-vezetgetnek táncosan úgy, mintha – saját maguk is – egy bonyolult, megfejthetetlen nagy játszma sakkfigurái volnának. Nem adják fel, minden átrendeződés után makacsul keresik az újrakezdés lehetőségét. Az előadáson nincs késztetésem rá, hogy a koreográfia minden történésére magyarázatot találjak, egyszerűen élvezem a szintén színvonalas és érdekes táncot, miközben ismerősnek tetszik a színpadon feltáruló világ. Persze, mert az a mi világunk, amelyben ma élünk: korunkról szóló, kortárs balett kortárs nézője vagyok, jelentsen is az bármit.               

Bernarda Alba háza – Exit – Tabula rasa (Szegedi Kortárs Balett)

Bernarda Alba háza

Táncolják: Takács Zsófia, Szigyártó Szandra, Bocsi Petra, Tokai Rita, Nier Janka, Kovács Enikő, Kiss Róbert, Vincze Lotár, Wéninger Dalma.

Zene: Manuel de Falla. Fény: Stadler Ferenc. Díszlet-kivitelező: Scabello Bt.

Jelmez: Bianca Imelda Jeremias. Koreográfia: Juronics Tamás.

Exit

Táncolják: Bocsi Petra, Czár Gergely, Csetényi Vencel, Hegedűs Tamás, Horváth M. Gergő, Kiss Róbert, Kovács Enikő, Szigyártó Szandra, Takács Zsófia, Tokai Rita, Vincze Lotár. Zene: montázs / Milan Savic. Fény: Stadler Ferenc. Jelmez: Bianca Imelda Jeremias. Koreográfia: Czár Gergely.

Tabula Rasa

Táncolják: Takács Zsófia, Czár Gergely, Szigyártó Szandra, Kiss Róbert, Bocsi Petra, Hegedűs Tamás, Vincze Lotár, Tokai Rita, Nier Janka, Kovács Enikő, Horváth M. Gergő. Zene: Michael Gordon. Fény: Stadler Ferenc. Jelmez: Bianca Imelda Jeremias. Koreográfia: Corneliu Ganea és a Társulat.

Balettigazgató: Pataki András. Művészeti vezető: Juronics Tamás.

Művészetek Palotája, Fesztivál Színház, 2018. március 1.

Budapest Táncfesztivál