Kritika

Kortárs tánc

Horeczky Krisztina: Frenák árnya rajtuk

Feicht Zoltán: Fordul

…szimbolikus értelemben úgy van a mesterével, mint Juhász Gyula az ő Annájával.

A klasszikus balett szakon végzett, 1978-as születésű Feicht Zoltán a legsokoldalúbb hazai táncművészek egyike; volt a Magyar Nemzeti Balett tagja (1998-2000, 2003-2008), kortárs táncot tanult a SEAD Salzburg Experimental Academy of Dance-on, megjárt több külföldi társulatot, erősítette a Cirque du Soleilt (2008-2009), majd nagyobb (el)ismertségre a kortárs táncszcénán belül is a Frenák Pál Társulat tagjaként tett szert (2012-2017).

Feicht Zoltan Fordul JGy 057 Feicht Zoltán, Vasas Erika és Szénási Gergely Zoltán / Fotók: Jókúti György

 Először a 2012-es Hymenben láthatta a nagyérdemű, amelyet az együttesalapító a Compagnie Pal Frenakhoz 1999-ben csatlakozott, és első alkalommal a mára kultikus Tricks & Tracksben föllépő Jantner Emesének írt. Aki egyébként Feicht neje, és alkotói társulásuk, a PSIX Project 2013-ban mutatkozott be a Szkénében „pszichikai színházi” előadásukkal, a 11 – Fabula Fatalisszal. Ezt követően ez idáig nem jelentkeztek új, közös munkával. A Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakát is elvégzett táncos-koreográfusnak a 2012-es, három szólóból álló Hybris volt a debütáns darabja. Eztán a PARI című szólója 2016-ban elnyerte a Közép-Európa Táncszínházban megrendezett VII. Nemzetközi Monotánc Fesztivál közönségdíját, tavaly pedig a Bethlen Téri Színházban mutatta be trióját, a Secondöt – tudomásom szerint két alkalommal.

Feicht Zoltan Fordul JGy 188 Szénási Gergely Zoltán, Feicht Zoltán, Jantner Emese és Vasas Erika

A Fordult – amelynek tárgya a hagymázas ismertető szerint az „igazság” (mint olyan) ‒ Jantner Emesével, Vasas Erikával (Frenák Pál Társulat, Recirquel), és a Secondben is szereplő Szénási Gergely Zoltánnal – Sagradóval – hozta létre. Utóbbi háromszoros karate-világbajnokként váltott a streetdance-re (így a hiphopra, a breaktáncra), és a 2013-as Las Vegas-i hiphop-világbajnokságon középdöntős lett. A föntiekből arra a következtetésre juthatunk, hogy Feicht alaposan ismeri a kortárs tánctechnikákat. E Sherlock Holmes-i konklúziót friss munkája ismeretében az alábbiakkal szükséges kiegészíteni: különös tekintettel Frenák Pál oeuvre-jére. Merthogy 50 perces munkája azt a benyomást kelti, hogy – hasonlóképp Frenák több, magát koreográfusként is kipróbáló ex-táncosához – szimbolikus értelemben úgy van a mesterével, mint Juhász Gyula az ő Annájával. Ha Frenák nem is él benne minden félrecsúszott nyakkendőjében és elvétett szavában, de hogy a produkciójában benne él, az bizonyos. Noha legújabb opusa alapján (és többet nem láttam tőle) nem sütöm rá az epigon billogot, a hatás kétségtelen, és ez leginkább a frenáki klisék használatában válik egyértelművé. Amely kliséket ráadást egykori, jelenlegi, valamint Jantner esetében emblematikus Frenák-táncosok előadásában látunk.

Feicht Zoltan Fordul JGy 159 Vasas Erika és Szénási Gergely Zoltán

A Second zenéjét is jegyző Domonkos Csilla elektronikus szerzeményére komponált, tíz etűdre bontható műben van négy duó, ugyanennyi szóló, és egy duóból lett trió. Főleg – sőt: kizárólag ‒ Szénási csempészett bele némi egyéni jelleget a kettősökbe, szólókba és a trióba, ám ez több problémát is fölvet. A streetdance-motívumok (fejen forgás, szaltózás, kar- és kézmozdulatok stb.) esztétikailag nem/sem illeszkednek bele a darabba, önkényesnek tűnnek, és ezek az elemek elcsépeltek, iskolásak. Másrészről e mozgásnyelv beépítése a kortárs táncmű(vek)be idejétmúlt, XX. századi, hasonlóképpen ahhoz, amikor harcművészeti elemekkel teszik ugyanezt – több mint húsz év óta. (A kivételek közé sorolom az utcai táncosból nemzetközi hírű, virtuóz kortárs táncművésszé és koreográfussá érett Fehér Ferenc életművét, és sok szempontból egyedülálló karrierjét.)

Feicht Zoltan Fordul JGy 214 Szénási Gergely Zoltán

Szénási magánszáma sombreróval, piros rumbatökökkel ‒ melyek közül az egyiket egy nőnemű néző kezébe adja rázogatásra ‒ a kereskedelmi tévécsatornák „tehetségkutató” esztrádjainak Ki mit tud?-pillanatait idézi, emellett infantilis és bornírt is. (Egyébiránt Frenák is rendre beépített a műveibe revü- és esztrádelemeket V-effektként – de az többségében kiválóan működött, túl a dramaturgiai funkción. ) A mokány, erőteljes Szénási bármilyen akrobatikus készségekről is tanúskodik, a Feichttel, majd Vasas Erikával abszolvált kettősökben darabosnak, nehézkesnek tűnik. Utóbbi egymásnak feszülős-viaskodós-„héjanászos”, majd pedig érzékinek szánt kettős (kupihangulatú mályvaszín világítással) kimódolt, avíttas, és a táncosok között nincs meg az, amit a köznyelvben kémiának mondanak.

Feicht Zoltán nem pusztán koreográfusi minőségében, hanem némileg meglepő módon táncosként is jellegtelennek, neutrálisnak hat minden egyes színre lépésekor – így a szólójában, a kettősében/triójában Vasassal és Szénásival is. Egyedül Jantner Emese jelenléte erős a sötétebb tónusú, klausztrofobikus, improvizatív szólóban – de ez a koncentrált jelenlét, karizma sem feledteti el, hogy a zaklatottság, (el)fojtottság érzékeltetésén túl nem történik semmi. Másképpen: a semmi történik. Vasas Erika szólója frenáki vízjelek modoros arzenálja – űzött tekintet, megrészegült dülöngélés, művi dévajság, a száj elé kapott kéz, a rémületből zavarba váltó nevetgélés. Frenáknál ezek a gesztusok mára avas közhelyek (volnának), de a nagy színpadi terekben, erős effektekkel és az éppen odaillő zenével megtámasztva, eleve másként hatnak, hatottak.

Feicht Zoltan Fordul JGy 199 Vasas Erika és Jantner Emese

A hetedik blokkban – lassacskán a darab végéhez araszolva ‒ a szereplők keret nélküli, téglalapalakú tükröket fordítanak a nézők felé, majd ők is belenéznek, arcképüket szemlélve. Ez a közjáték érzékletesen summázza a darab egészét mint a sokatmondónak hitt semmit mondást, a fecsegő felszínességet. A Fordul a karakteresség és a kvalitás hiányáról árulkodik – karakteres és kvalitásos táncosok szereplésével. Feicht Zoltán koreográfusi fiaskóját abban látom gyökerezni, hogy a legnehezebb műfajokra – mint amilyen a szóló és a duó ‒ alapozta a művét, úgy, hogy ösztönös tehetség híján, gyerekcipőben botorkáló mozgáskomponistaként nincs sem elegendő rutinja, sem saját hangja.

Feicht Zoltán: Fordul

Előadók: Jantner Emese, Vasas Erika, Szénási Gergely Zoltán (Sagrado), Feicht Zoltán.

Zeneszerző: Domonkos Csilla. Fény: Fogarasi Zoltán. Koreográfus: Feicht Zoltán.

Bethlen Téri Színház, 2018.március 14.