Kritika

Kortárs tánc

Varga Kinga: Magadba zárva

Stern Lili: LOOP POOL

A táncprodukcióhoz Stern Lili, aki egyedül van a színpadon, a saját testét adja.

Jó magasra feldobta a labdát Stern Lili saját magának, amikor is a testképzavarról, erről a nagyon is aktuális és divatos témáról kívánt táncelőadást létrehozni. Jól végiggondolt és szépen megcsinált produkciója nem annyira az érzékeket és az ösztönöket szólítja meg, hanem a testképzavar természetéről gondolkodtat el. Stern Lili koreográfiája könnyen lefordítható. Egyszerűen mesél el egy absztrakt történetet.

LP 014Stern Lili / Fotó: Mészáros Csaba

Az előadás keretes felépítésű. Ezt rendhagyó módon a hanggal, és nem a tánccal éri el annak dacára, hogy táncelőadást látunk. Az előadás kezdetén egy gyönyörű hajú, bicegő kislány-szellem jön be a színpadra (Stern Hanna), és kérdezi meg (eléjük mikrofont tartva) a két oldalt ülőktől, hogy mit szeretnek a testükön (jól zavarba ejtve a megkérdezetteket). A kislány bicegése a testi tökéletlenség explicit kifejeződése. Színpadi jelenléte magával ragadó. A választ adó nézők gondolatait, testi hiányosságaik, illetve büszkeségeik kinyilatkoztatását a negyvenöt perc végén összemontírozva halljuk vissza a ma már egyre gyakrabban használt digitális hangkeverő gép, a looper segítségével – innen lehet a cím.

20180476 Stern Lili / Fotó: Jókúti GyörgyMaga a téma nagyon is aktuális, hiszen vagy érintettek vagyunk vagy valaki érintett a közelünkben, főleg a fiatal generációból. Ez a mai harmincasok és annál fiatalabbak korosztályi problémája, persze nem lehet azt mondani, hogy kizárólagosan. Már maga a feltett kérdés, a problémakijelölés is ezt támasztja alá. A színlap szerint valódi esetek alapján készült az előadás, és középpontjában az anorexia áll. Ez egy figyelemfelkeltő leírás, és talán kicsit félre is vezeti a nézőt. A színlap nélkül nem lehetne ennyire konkrétan beazonosítani a feldolgozott nehézséget, inkább csak a felnőtté válás küzdelmeit lehetne kiolvasni belőle.

A táncprodukcióhoz Stern Lili, aki egyedül van a színpadon, a saját testét adja. Végig befelé fordul, önmagára koncentrál a lány, akit látunk. Saját világába van zárva. Monotonitás jellemzi mozdulatait. Ez a ritmikusan ismétlődő állandóság a kényszerességre, a kényszermozdulatokra is utalhat. Izmos, férfias testalkatával testszínű, kétrészes alsóneműben végez monoton mozgásokat. Ez az öltözék egyszerre erotikusan vonzó és fiúsan semlegesítő. A szexualitáshoz fűződő viszonyát azzal is kifejezi, hogy mind a négy égtáj felé „áldoz”, vagyis karjára támaszkodva himbáló mozdulatokat tesz. A nővé válás nehézségét mutatja ezzel, elnagyoltan.

Majd feláll, és akkor szintén monoton mozdulatokban fejezi ki magát, egyre gyorsabban és gyorsabban, egyre virtuózabban jár körbe és forog. A hangsúly az ütemes monoton ritmuson és az ütemes, vibráló, feszültséggel teli mozgáson van. Végül mintha stilizáltan piruettezne. Ekkor jön egy váltás. Már önmaga köré is tekint, szétnéz, és észleli környezetét. Majd a körben kiaggatott, lilával megvilágított celofánfal mögé megy, hátulról beleszalad, és „beleöltözik”. Hullámzó, zavarodott mozgásával lassan kibontakozik nejlon öltözékéből és ekkor látjuk, hogy teljesem meztelen. Levetkőzte szorongásait és félelmeit. Éles fénnyel világítják meg a táncosnőt, és látjuk „valós” kilétét. Már nem szégyelli magát, magának és a világnak is meg meri mutatni a testét.

LP 016Stern Lili / Fotó: Mészáros Csaba

Az egyedi mozgásában kiemelkedően fontos szerep jut kinyújtott ujjú összeszorított kézfejének. Háta mögé szorítva picit mozgatja mind a kettőt. Bátorságot, saját maga felvállalását érthetjük mozdulatain, mint ha szárnyait jelképezné a kézfej mozdulata. Már közel van hozzá a szabadság, saját nőiességének megélése. Győztes történetet látunk, pozitív kimenetellel.

LOOP POOL (A-LIST)

Alkotó: Stern Lili. Előadók: Stern Hanna és  Lili. Látványtervező: Csúcs Angéla. Fénytervező: Olajos Bence. Külön köszönet: Sztevanovity Sandra, Balogh Rebeka, Műhely Alapítvány, Mafilm Audio Kft.

Bethlen Téri Színház, 2019. március 7.

Az Ambíció tehetségprogram előadása