Kritika

Kortárs tánc

Sárosi Emőke: Girls just wanna have dance

Gangaray Artistic Program Fesztivál -

Csodás látni a hihetetlen tüzet és energiát, ami ezekben a lányokban felszabadul.

A Bethlen Téri Színház 6. alkalommal adott otthont a Gangaray Dance Company által vezetett komplex képzési és tehetségkutató program évadzáró háromnapos fesztiváljának 2019. június 13-15 között. A mostani eseményen három nap alatt öt koreográfus (Jónás Zsuzsa, Feledi János, Mádi László, Hámor József, Maday Tímea) munkáját tekinthették meg az érdeklődők. Izgalmas, ahogy a tér megtelik a szülők, barátok, táncostársak izgatott szurkolásának energiájával.

gangaray1Fotók: Mészáros Csaba

​Jónás Zsuzsa álmodta színpadra a Propose című koreográfiát, amely „egy betekintés csupán a fiatal nők napjaiba” – ezt a segítséget kapja a befogadáshoz a közönség. Mit jelenthet ez mégis? Mádi László fényvilága ad egyfajta keretet az értelmezéshez. Mind a 9 táncoslány egy determinált fénysávból indul, majd ide is érkezik vissza a 25 perces tánc végén. Univerzális, biológiai kódolásuk egyforma, a nőiség csíráit hordozzák magukban. Kilenc nyílásra váró virág, mindegyik lány egy lehetőség a női lét kiteljesítésére. Három elkülöníthető életszakaszt lehet felfedezni: az első a kamasz létből fiatal felnőtté cseperedő lányoké, a kezdődő érzékiség, szexualitás megélése és felfedezése.

gangaray3

Az ösztönös csábítás ábrázolását a második szakaszban felváltja az amazonok mindenkiben konkurenciát látó harca. Itt egységesen nem tűrik az újdonságot, a másságot, a változ(tat)ás lehetőségét. Ez a homogenitásra törekvés mégis két pólusra fut ki, két eltérő sors víziója jelenik meg: a gyermekét ringató anya és az öklendező, beteg, életet teremteni nem tudó nő képe. A zenei háttér ősi, természet közeli motívumrendszerre és a digitális hulladék „pixeles” zajainak elektronikus frekvenciájára épít. Hámori József zenei összeállítása sugalmaz egyfajta értelmezési lehetőséget: a zajoktól alig hallani az ősi motívumokat, és ha nem halljuk az ösztönök zenéjét, nem is teljesíthetjük be végzetünket.

gangaray2

Feledi János Fantazma című alkotása a fantázia és a plazma szó összetételének asszociációját hívja be, hiszen 6 lány csillogó overallban utópisztikus egységet próbál életre hívni a színpadon. Az ajánlóban is ezt a víziót találjuk az alkotótól: „Világunk tele van élő, lélegző testtömeggel, összetett egységben és vad egyediségben. Tökéletes tökéletlenségben kísértenek, és együtt élnek, illusztrálva az emberiség nyomását és húzását, valamint a természetes világban található gyönyörű formákat.” A kötelező kortárstáncos meztelenkedést letudjuk az első pillanatban, a nyitóképben ugyanis csak öt lány táncol, a hatodik egy szál bugyiban (háttal a közönségnek) vár a hívó pillanatra, amikor is felveszi a ruháját, és bekapcsolódik a rendszerbe. Az egység és az egyediség dinamikus küzdelme a koreográfia alapja: hol van az irányító, az energia, azaz ki lesz a vezető, központi figura? Bárkiből lehet irányító, ha ki tudja harcolni a pozíciót, és szembe tud nézni a tömeggel. A tragikus záró kép a harcra képtelen, tehetetlen, hátára fordított teknősbéka asszociációját keltő lány földön vergődése: hasztalan kalimpál, segítő kéz nem nyúl felé. A Fantazma utópiáját Mádi László futurisztikus fényei és egy montázsmassza muzsika próbálja – megsegítve a befogadást – árnyalni.

gangaray4

Csodás látni a hihetetlen tüzet és energiát, ami ezekben a lányokban felszabadul. A háromnapos fesztivál fontos esemény számukra, hiszen a tánc művészete, szeretete nem testhez és alkathoz van kötve: lélekből jövő szenvedély, és a mozgás őszinte szeretete kell hogy vezérelje a táncost. A szemükben ég a tűz, de a koreográfus szándékát mintha mégsem tudnák maradéktalanul megjeleníteni – ám lehet, hogy ez nem is az ő hibájuk. Nehéz ugyanis érzelmeket megfogalmazni a gördülések, vetődések, talaj- és kontaktelemek pontos, precíz megmutatása mellett. Ezzel az állandó kihívással küzd a kortárs tánc. De a Bethlenben az adrenalin- és az endorfinfelhő belengi a teret – és a felszabaduló, boldog energia ragadós.

gangaray5

A vizsgázóknak egy órára sikerült beteljesíteniük az álmaikat, megvalósítaniuk a célt: táncosok lettek, művészek, alkotótársak. És egy óra boldogság mindenkinek jár: a szülők, barátok, ismerősök védőhálója pedig biztosítja – a lányoknak és a G.A.P-nek – a folytonosságot. Korunk mottója: az lehetsz, aki akarsz, nincsenek korlátok (legfeljebb csak groteszk pillanatok). A sebes lábak, vérző körmök, bekötött térdek ellenére a tekintetekből áradó, hittel teli tűz azt mondja: megcsinálták, ott voltak, már senki nem veheti el tőlük az élményt.

6. Gangary Artistic Program Festival

Propose

Zene: Hámor József / Gangaray Experimental Music. Fény: Mádi László. Koreográfia, jelmez, díszlet: Jónás Zsuzsa.

Fantazma

Zene: montázs. Jelmez: Maday Tímea, Feledi János. Világítás: Mádi László.

Koreográfia: Feledi János.

Táncolják: Bali Boglárka, Fekete Zsófia, Kozma Johanna, Mester Lilián Katalin, Szabó Krisztina, Szatai Lúcia, Székely Petra, Farkas Júlia, Varsányi Zoé Szonja, Varga Dóra.

Bethlen Téri Színház, 2019. június 13.