Kortárs tánc, Mozgásszínház, Balett

Turbuly Lilla: Robbanó és pulzáló energiák

Patchwork Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházi Fesztivál – 10. Színházi Olimpia *

Legyen szó egy megfeszített, majd rezegni kezdő rugóról, repülőről, robbanásról, mindent eljátszottak.

Egy héten át, április 17. és 23. között a győri gyerekek és szüleik a világ különböző pontjairól érkező, és ennek megfelelően igen sokszínű programból választhattak. A Kolibri Színház szakmai válogatásának és szervezésének köszönhetően nyolc előadás érkezett a városba, volt köztük szlovén és ausztrál, francia és dél-koreai. A célközönségnek megfelelően, hogy ne legyenek nyelvi korlátok, elsősorban nonverbális előadások, köztük tánc- és mozgásszínházi produkciók érkeztek. Ezek közül néztem meg hármat.

Az olasz Compagnia La Luna Nel Letto egy klasszikust hozott el, egyáltalán nem klasszikus feldolgozásban. Azt persze sem ők, sem a szervezők nem tudhatták, hogy Piroska és a farkasuk (rendezte Michelangelo Campanale) egy olyan pillanatban érkezett Magyarországra, amikor a fél ország egy Európán keresztül vándoroló, és nálunk kilőtt svájci farkast gyászol. Az ő farkasuk természetesen a prédára leső ragadozót elevenítette meg, ugyanakkor az állati mellett legalább annyira emberi vonásokkal is felruházták. Ezért a farkast táncoló Marco Curci nem is viselt álarcot. Fekete köpenyes, szálas alakja, mimikája és erős színpadi jelenléte azonban külsődleges segítség nélkül is maga volt a megtestesült veszély és fenyegetés.

Piroska és a farkas / Fotó: Bárdi Gergő / A fotó forrása a Kolibri Színház

A táncjáték nem követte pontról pontra a mesét, ugyanakkor a gyerekek számára is érthetően fogalmazott meg etűdöket cselvetésről, üldözöttségről, félelemről és menekülésről. Tette ezt úgy, hogy humorral oldotta a feszültséget, például egy folyton ügyetlenkedő vadász és egy önfejű kos figurájával. A felnőtt nézőknek pedig szólni tudott vágyakozásról, csábításról is. Piroska hol a nagymamához induló kosaras kislányként, hol bálba igyekvő fiatal lányként tűnt fel, mindig a gyanútlanságot és az ártatlanságot jelképezve. Az előadás látványvilágát a piros-fekete színkettős határozta meg. Használtak vetített képeket is, megidézve többek között Goya és Turner festői világát. Jól megválasztott zenékkel (ebbe Leonard Cohen is belefért) és energikus játékkal tették gyerekeknek és felnőtteknek is élménnyé az előadást, amely – elsőként – jó felütését jelentett a fesztiválnak.

A Piroska és a farkas alapvetően klasszikus látványvilágához képest a dél-koreai Oh! My Life Movement Theatre Fantázia című produkciója valami egészen mást nyújtott: itt az emberi test és mindennapi tárgyaink álltak a középpontban. Így lett petpalackokból a Csillagok háborúját idéző harcos, pórázon vonszolt monitorból kutya, így próbáltak szívmasszázzsal újraéleszteni egy csukott esernyőt vagy gitározni egy fél, műanyag csontvázon. Az arasznyinál is kisebb tárgyaktól a monumentális gömbökig terjedt a játékba hozott tárgyak skálája.

Fantázia / Fotó: Bárdi Gergő / A fotó forrása a Kolibri Színház

A táncosok a testükkel összekötötték a hangot és a mozgást. (A rendező-koreográfus, Neongcool Park ráhangolódásként tartott is ebből egy kis bemutatót az előadás előtt.) Legyen szó egy megfeszített, majd rezegni kezdő rugóról, repülőről, robbanásról, mindent eljátszottak. Hogy mennyire magukkal ragadóan, ahhoz elég volt nézni az előttem hol ülő, hol álló kisfiút, aki folyamatosan leutánozta a mozdulataikat. Élmény volt látni, ahogy az elsőre még össze-visszának tűnő rohangálásból lassacskán kibomlott a táncosok színpadi egyénisége a folyton zizegő méregzsáktól a lomha kényelmesig.

Az előadás címének megfelelően a kreatív képzelet ötvöződött itt a néha random tombolásnak tűnő, közben meg nagyon is fegyelmezett fizikai jelenléttel. És ha az előző előadásról azt írtam, hogy az energikussága volt az egyik erénye, ugyanez a Fantáziáról még inkább elmondható: a sűrített energia és a humor mind a gyerek, mind a felnőtt nézőket meggyőzte.

Közös a két produkcióban az is, hogy valahogy megpróbáltak közvetlen kapcsolatot teremteni a közönséggel. Ez a győri színház monumentális nagytermében nem könnyű feladat, mégis, mindkét esetben sikerült. A farkas például a széksorok között, a gyerekek közé elbújva próbált menekülni, a dél-koreaiakkal pedig óriás léggömböket görgethettünk a fejünk felett, le a színpadról és vissza oda.

Fantázia / Fotó: Bárdi Gergő / A fotó forrása a Kolibri Színház

Egészen más hangulatot teremtett az osztrák és horvát együttműködésben dolgozó Vrum Performing Arts Collective Éjszaka (rendezte Sanja Trop Frühwald) című előadása a Kisfaludy Teremben. Az előadás keretjátékában volt szöveg is, azt azonban magyarra fordították. Wolf Erlbruch azonos című könyvéből inspirálódva, a minden szülőnek ismerős alaphelyzetből indultak ki: a gyerekek esti elaltatásának nem egyszerű feladatából. A szülők arra hivatkoztak, hogy éjszaka aztán tényleg semmi érdekes nem történik, minden és mindenki aluszik (mint Kisbalázs – tehettük hozzá magunkban). Aztán persze maga az előadás éppen ezt a semmit festette elénk sok-sok kreativitással, fényekkel és árnyjátékkal, függönyökkel és tengeren sodródó csónakká váló esernyővel. Az egyetlen táncosnő, Jolyane Langlois intenzív jelenléte végig megtartotta a gyereknézők figyelmét is. Rendkívül rokonszenves, minden póz és műviség nélkül, nemcsak a testével, a mimikájával is metakommunikáló játékmódja az előadás egyik nagy erénye. Ennek is köszönhető, hogy az éjszaka bársonyos, barátságos, és a sötétségen belül nagyon is sokszínű arca jelent meg, amelyet állatok, csillagképek és vidám szellemek népesítettek be. A közben elhangzó, gyermekhangon megszólaló költői Erlbruch-szövegek is jól illettek ehhez a hangulathoz, ahogy a neszekre, puha zajokra alapozó zene is. A dél-koreaiak energiái robbantak, itt viszont folyamatos pulzálást, megnyugtató, biztonságos energiaáramlást érezhetett a néző. A műsorlap szerint ez is volt az egyik cél: a képzelőerő segítségével oldani a gyerekek sötétségtől, éjszakától való félelmeit.

Éjszaka / Fotó: Davor Konjikusic / A fotó forrása a szinhaz.org

Az előadások magas szakmai színvonala a válogatók ízlését is dicséri. Jó lett volna, ha ezeket a munkákat még többen láthatják. Az ország egyik legnagyobb színháztermét ugyanis sajnos nem tudták megtölteni a győri nézők, pedig akik eljöttek, gyerekektől a nagyszülőkig jól tudtak kapcsolódni ezekhez a tánc- és mozgásalapú előadásokhoz.          

Compagnia La Luna Nel Letto: Piroska és a farkas

Játsszák: Claudia Cavalli, Erica Di Carlo, Francesco Lacatena, Marco Curci, Roberto Vitelli.

Rendező, dramaturg, díszlet- és fénytervező: Michelangelo Campanale. Koreográfus: Vito Cassano. Rendezőasszisztens: Annarita De Michele. Jelmez: Maria Pascale. Video: Leandro Summo.

Győri Nemzeti Színház, 2023. április 17.

Oh! My Life Movement Theatre: Fantázia

Játsszák: Wonsuk Choi, Eunkyoung Kim, Myunghoon Park, Seungrok Kim, Yougrye Lee, Neongcool Park.

Rendező, koreográfus: Neongcool Park. Díszlet: Geuk Zuck. Világítás: Yunhee Kim. Színpadmester: Insik Kim. Menedzser: Jinsol Yum.

Győri Nemzeti Színház, 2023. április 22.

Vrum Performing Arts Collective: Éjszaka

Készült Wolf Erlbruch könyve nyomán.

Játssza: Jolyane Langlois

Koncepció: Sanja Trop és Till Frühwald. Rendező és koreográfus: Sanja Trop Frühwald. Díszlet: Thomas Garvie. Dramaturg: Cornelius Edlefsen. Zene: Oliver Stotz. Animáció: Wolfgang Pielmeier. Fény: Dina Marijanovic. Produkciós Menedzser: Till Frühwald.

Győri Nemzeti Színház, Kisfaludy Terem, 2023. április 23.

*A cikk a Színház.org és Tánckritika.hu együttműködésével készült. ma