Turbuly Lilla: Tánc.dalok
Duna Táncműhely: Hajadonok; Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat: Karácsonyi Álom – A Fény meséje / Nemzeti Táncszínház
Mozgásanyagát és drámai erejét tekintve is a Luca naphoz kötődő boszorkánytánc a legizgalmasabb…
A Nemzeti Táncszínházban három napon belül két olyan bemutatót is láthattunk, amelyekben az éneknek legalább akkora szerep jutott, mint a táncnak.
A Duna Táncműhely új előadásában egy férfi koreográfus, Juhász Zsolt járja körül a „nőséget”, a női minőséget, nyilván úgy, ahogy férfiszemmel látja. A négy szereplő ezúttal nem négy táncosnő, hanem három énekesnő és Kovács Anita, a Duna Művészegyüttes táncosa. Az énekesnők a zenei paletta különböző színeit képviselik: Orbay Lilla elsődleges műfaja a dzsessz, Vrencsán Anitáé a népdal, Izabella Caussanelhez a francia dalok, sanzonok állnak közel. Mindebből következik, hogy az előadásban Kovács Anita az, aki szinte végig táncol. A koreográfia elsősorban nem néptáncos, hanem kortárs táncos elemeket használ. Az énekesnők főként a saját műfajukban mutatkoznak meg, így magyar népdalokat, francia sanzonokat és jazzt is hallunk. De ők is bekapcsolódnak a koreográfiába, lassú séták, vonulások, finom kéz- és karmunka járul hozzá az összképhez.
Hajadonok / Fotó: Dusa Gábor / A fotó forrása a Duna Táncműhely fb-oldala
Nincs egyértelműen felismerhető tematikus szál. A férfiak világát két jelzés képviseli a színpadon, egy férfi próbababa és egy nagykabát – a szereplők néhány jelenetben e díszletelemeket vonják játékba, többnyire azonban az egymással való mozgásos, énekes és metakommunikáció, közeledések és távolodások, vagy éppen egyéni megmozdulások alkotják az előadás gerincét. Több alkalommal állóképszerű, rendkívül festői csoportot alkotnak egy karosszék körül. A festőiséghez Szabó Judit jelmezei is nagyban hozzájárulnak, melyek egységes stílusban, ám különböző színekben készültek, árnyalataik az évszakokra is utalnak. A zárójelenetben az addig összekötött hosszú hajkoronák is kibomlanak, és szabadon szállnak.
A lassú, kimért tempójú előadás finom pasztellképet fest a nőkről. Hiányérzetet éppen ez az egységes, karcosabb árnyalatok nélküli idillikus finomság jelenthet. A négy előadó eltérő, de egyként nagyon szimpatikus jelenléte, a dalok és Kovács Anita tánca azonban kárpótolnak ezért.
* * *
A Fitos Dezső Társulat Karácsonyi álom – A fény meséje című táncjátékában Paár Julcsi énekel, főleg népdalokat és karácsonyi énekeket, de elhangzik benne Tóth Krisztina Altató című versének megzenésített változata is. A zenekarnak és a hegedűszólóknak is köszönhetően igényes, magával ragadó zene társul a játékhoz.
Az egyórás előadás etűdökből épül fel. Kezdésnek egy karácsonyi ünnepségbe csöppenünk, a gyerekek játszanak, vendégek jönnek-mennek, perdülnek táncra, futár érkezik (mit nekik GLS, a társulat vezetője FDT feliratú futárruhában hozza az ajándékokat). Ez a családi-baráti együtt ünneplés keretként majd a játék végén is visszatér. A szemnek kellemes, színes forgatagban az ünnep színei, a zöld, a piros és az arany dominálnak (jelmeztervezők: Cs. Kiss Zsuzsanna és Kocsis Enikő). Mátravölgyi Ákos díszlete pedig tologatható, nagyméretű, ajándékokra emlékeztető „dobozokból” áll, amelyeket kreatív módon használnak.
Karácsonyi álom - A Fény meséje / A fotó forrása a Fitos Dezső Társulat fb-oldala
Egy másik etűdben a karácsony kellékei kelnek táncra: szaloncukrok, mézeskalácsok, mackók és hóemberek szólalnak meg halandzsanyelven. Míg az első rész mozgását a néptánc határozta meg, itt már ellépnek az autentikus formáktól.
Mozgásanyagát és drámai erejét tekintve is a Luca naphoz kötődő boszorkánytánc a legizgalmasabb – itt a törzsi táncok ihlették meg a koreográfusokat. De nagyon jól eltalált rész a regölés is, amelyet a három király vezetésével rap stílusban adnak elő. Ahogy ebből is látszik, az előadás második részét a karácsonyi ünnepkörhöz kötődő népszokások és a betlehemi történet adja. Van itt árnyjáték, légtornász szám, a betlehemi csillag felragyogásához a nézők segítségét is kérik.
A fináléban az ismert karácsonyi dalokra kis fehér labdákkal „hógolyózik” a színpad és a nézőtér. A Karácsonyi álom azok közé az előadások közé tartozik, amelyek a gyerek és a felnőtt nézőnek egyaránt örömet adnak, és az ünnepekre való közös ráhangolódásnak is kitűnő.
Hajadonok (Duna Táncműhely)
Előadók: Izabella Caussanel, Kovács Anita, Orbay Lilla, Vrencsán Anita.
Zene: Ephemere (Izabella Caussanel, Orbay Lilla, Papp Lajos), Ötödik Évszak, Claude Debussy.
Szöveg: Dorota Masłowska, Szabó Magda. Dramaturg: Németh Anita. Látvány: JuZso. Jelmez: Szabó Judit. Fény: Lendvai Károly. Rendező munkatársa: Ifj. Csoóri Sándor „Sündi”. Produkciós vezető: Nánay Fanni. Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt.
Nemzeti Táncszínház, Kisterem, 2023. december 15.
Karácsonyi Álom – A Fény meséje (Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat)
Táncosok: Alzetta Alexa, Balogh Boldizsár, Bíró Éva, Fafka Júlia, Fitos Dezső, Gellén Péter, Gera Zoltán, Guti Hajnalka, Hanekám Luca, Korompay Balázs, Mészáros Kinga, Molnár Bálint, Nagy Dorottya, Németh Eszter, Östör Ákos, Pásztor Zalán, Tóth Soma. Gyerekszereplők: Bognár Blanka, Bognár Buda, Fitos Gáspár Dezső, Kuffler Mira
Dramaturg: Paár Julianna. Jelmeztervező asszisztens: Gombár Mária. Artista oktató: Kőmíves Tibor. Látvány és díszlet: Mátravölgyi Ákos. Jelmez: Cs. Kiss Zsuzsanna és Kocsis Enikő. Fényterv: Papp Kornél. Videógrafika: Sárvári Enikő, Vető Gábor. Zenészek: Szakál Tamás, Kiss B. Ádám/Vajas Albert, Kováts Gergő, Szabó Dániel, Könczei Bálint, Bognár András. Zene: Paár Julianna. Rendező, koreográfus: Kocsis Enikő, Fitos Dezső.
Nemzeti Táncszínház, 2023. december 17. 15 óra
