Hírek

Kortárs tánc, Balett

Szoboszlai Annamária: Februári ébresztő

Budapest Táncfesztivál 2020 – sajtótájékoztató –

A George Balanchine alapította New York City Ballet nagy nevekkel és 5 rövid darabbal örvendezteti meg a közönséget…

Millenáris. Modern, vadiúj épület. Arra vár, hogy belakják, hogy története, arca legyen, hogy lehessen. A lakó, a Nemzeti Táncszínház meg arra, hogy befejeződjön számára a kényszerű vándorévek, a kölcsön-kvártélyok kora. A jókora előtér üvegfalain át kellemesen melenget a februári napfény, karattyol a kávégép, az operatőr a helyét keresi, fotósok készülődnek. Kezd megtelni a tér, a lebegő vörös virágra meg lángnyelvre egyaránt emlékeztető táncfotó, a Budapest Táncfesztivál ez évi plakátja előtt, felmikrofonozott asztaloknál már helyet foglalt Duda Éva, Juronics Tamás és Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója. Bozsik Yvette is hamarosan érkezik a MÜPÁ-ból, ahol a gyerekeknek szóló Magyar népmeséket próbálja. De a légkör elsősorban nem miatta van tele várakozással. Ertl Péter arról beszél, hogy tavaly a MÜPA-ban tartották a Fesztivál sajtótájékoztatóját, idén viszont már itt, az új helyszínen, s noha a költözés nem megy egyik pillanatról a másikra (2022-től szűnnek meg előadásaik a MÜPA-ban), a helyzet mégiscsak reményt keltő. Már azért is, mert ma van Juronics Tamás születésnapja!

tancfeszt2Duda Éva, Juronics Tamás, Bozsik Yvette és Ertl Péter / Fotók:Kaszner Nikolett

Az ünnepi pillanatnak Duda Éva szavai adnak új irányt. A 10 éves múltra visszatekintő, sikeres társulat vezetője különösen örül, amiért meghívást kapott a fesztivál programjába, mert öt éve, hogy nem volt lehetősége együttműködni a Táncszínházzal. Mint mondja, nem akar ünneprontó lenni, de fontos beszélnie a saját, s főként a következő generációt érintő nehézségekről, a forráshiányról, arról, hogy manapság azért nem születnek társulatok, mert nem tudják a táncosokat leszerződtetni, és a munkájukat megfizetni. A társulat a fesztivál programjában az elmúlt 10 évet összegző MIRROR című produkcióval szerepel, melyben két új koreográfiát is láthatunk: egy rövid darabot Duda Évától, s egy másikat Maciej Kuzminski lengyel koreográfustól. Juronics Tamás elsősorban a szervezők azon gondolatát üdvözli, mely szerint a világ vezető koreográfusai közt fiatal magyar alkotók is helyt kapnak a programban. Az 1993 óta működő, 2000 óta önálló Szegedi Kortárs Balett egy latinos életérzést ígérő esttel szerepel majd, mely három egyfelvonásosból áll össze, s a Vágy címet viseli. Tőle Ertl Péter fesztiváligazgató veszi át a szót.

dudaévaDuda Éva

Alighogy felhívja a figyelmet a fesztivál egyetlen gyerekelőadására, a Csipkerózsikára, melyet a Pécsi Balett számára Bozsik Yvette koreografált, mintegy varázsütésre megérkezik Bozsik Yvette. A Csipkerózsikát látványos, jól fogyasztható gyerekelőadásként ajánlja a nézők figyelmébe, a Magyar Népmesék kapcsán pedig – akárcsak Duda Éva az imént – arról beszél, hogy szeretne lehetőséget biztosítani a középgeneráció koreográfusai számára, ezért, látva a nehézségeket, egy-egy mese megkoreografálását fiatalabb alkotókra bízta.

A hazaiak közül szerepel a programban Feledi János, 2016-ban bemutatott Rekviem című darabjával, valamint az egri Gárdonyi Géza Színház tánctagozata a Bolero-esttel (mely egyben budapesti premier), amelyet Topolánszky Tamás mellett Rovó Virág, valamint Halász Gábor jegyez koreográfusként. A fiatal(abb) alkotók támogatására létrehozott Imre Zoltán Programból (IZP) négy, a fesztiválon debütáló rövidebb darabot hívtak meg a szervezők: Maday Tímea Luna, Mádi László Verso, Finta Gábor HEPA és Újvári Milán SHOW című koreográfiáját.

tancfeszt3Juronics Tamás és Bozsik Yvette

S ha már fiatalok… Sikerül egy pár szót váltanom Lukács Leventével, akit legutóbb Pataky Klára Kis esti vakság című darabjában volt alkalmam látni, s korábban szintén szerepelt az IZP-programban, az I don’t have OCD című darabbal, volt osztálytársával, Rácz Rékával az oldalán. A fesztiválon Duda Éva MIRROR című darabjában táncol.

Levente a Táncművészeti Egyetemen (MTE) Lőrinc Katalin modern tánc osztályában végzett, a MOME-n design- és művészetmenedzsmentet tanult, egyébként pedig PhD-re készül. Miközben arról mesél, hogy a fiatal generáció számára nem annyira az új munkák bemutatása, mint inkább a továbbjátszás problémás, a saját jövőjére tekintve pedig felsorolja az A, B, C és a D tervet (két lábbal a földön álló tervek ezek, s csak egy részükben szerepel a tánc), azokra a fehér ruhás, 8. évfolyamos kis-nagylányokra gondolok az MTE-ről, akik szépséges, hosszú, fehér, klasszikus balettöltözetben pár perce elősereglettek a színfalak mögül, be ebbe a modern, éltre keltendő térbe, hogy (klasszikus) táncos zárást adjanak az ez évi táncfesztivál sajtótájékoztatójának. Szépek a fiatal, álmodozó tekintetek, de azt például nehezen tudom elképzelni, hogy a tündér-királylányok szerepeiről álmodó növendékek egyszer majd képesek lesznek hasonló józansággal látni pályájukat, lehetőségeiket…

tancfeszt6

Ha végignézzük a fesztivál külföldi meghívottjait, azt látjuk, hogy a modern tánctechnikák és a kortárstánc ismerete nélkül feltételezhetően még tovább szűkülnek a lehetőségek. A George Balanchine alapította New York City Ballet nagy nevekkel és 5 rövid darabbal örvendezteti meg a közönséget, estjük a Stars of New York City Ballet címet viseli. A jelen korral kapcsolatban időszerű kérdéseket fölvető, kísérletező habitusú koreográfus, az angol Wayne McGregor FAR című munkáját, s az elképesztő technikai tudású táncosokat is lesz alkalma megnéznie annak, aki pár éve elmulasztotta a Trafóban. A francia táncéletben meghatározó szerepet játszó, albán származású koreográfustól, Angelin Preljocajtól pedig a Winterreise című darab érkezik. A Franz Schubert zenéjétől inspirált Winterreise, a fesztivál szép kiállítású, látványos és melankolikus nyitóelőadása a MÜPA-ban lesz látható.

Nemzeti Táncszínház, 2020. február 5.