…e kis társulat valamennyi tagja világszínvonalon mozog, és ezen az esten az is bebizonyosodik, hogy ketten közülük világszínvonalon koreografálnak.
Vidéki vendégjátékok Pécsről, Miskolcról, Győrből, Egerből, Székesfehérvárról.
Dan Daw testi fogyatékkal élő színész, aki a queer közösséghez tartozik, ráadásul színésztársával, Christopher Owennel azt is megmutatják, hogyan éli meg alávetettként a szexualitást.
A Háromszék Táncegyüttes Tragédiája Budapesten is bemutatkozik.
Talán nincs még egy olyan műfaj, amelynek ilyen mértékben része a fantázia és a valóság, ennyire kiélezett, és ilyen súlyos tétje van, képes az élet és halál mezsgyéjén egyensúlyozni.
Mi, európaiak, ha színházban táncelőadást nézünk, kényszeresen meg akarjuk fejteni, hogy mi történik a színpadon.
„Mi hiszünk a mozdulatban, a tánc kifejező erejében, és abban, hogy nem csak verbális színház létezik.”
„A test egy gondolkodó lény, nem lehet elválasztani a lélektől. Fontos, hogy a testbeszéd, és az, amit mondok, találkozzon.”
Június közepén a tánc hívei elutazhatnak Győrbe, a Magyar Táncfesztiválra, de kirándulhatnak Kápolnásnyékre is, a Frenák Társulat által szervezett Café de la Dance Fesztiválra. Azért a Budapesten maradóknak is tudunk mit ajánlani, egyenesen Algériából.
„Az M Studióban azt tapasztaltam, hogy a táncosok nagyon nyitottak a különbözőségekre, a megszokottól eltérőre. És sokkal motiváltabbak, elszántabbak, mint az itthoniak.”
A Színházi Olimpia júniusi tánckínálatában szép számmal találhatók nagy társulatok nagyszínpadi produkciói, és külön öröm, hogy ezek több vidéki városban is láthatók lesznek.
A fesztivál neve: TÁNC; sorszáma: XXV.; meghatározása: nemzetközi kortárs fesztivál – mindezekből, főleg a meghatározásból az következik, hogy minden jöhet bele a világ bármely pontjáról, amit élő előadó performál.
…idén a külföldi produkciók látványosan lemossák a magyarokét.
A Tchaïkaóda a színházért, a profán, de szent színházcsinálókért, a csodálatos, kiismerhetetlen női lélekért, minden tenni akaró, kreatív, értéket létrehozó emberért.
Nálam mindent vitt a második nap utolsó előadása, a belga Compagnie Belova–Iacobelli Tchaïkája.
…a föld felé mutató erővonalakban fölsejlik az élet egy lényegi, spirituális aspektusa: mindenki része egy nagyobb egésznek.
Elképesztően hatásos, izgalmas mozgást mutatott meg, olyan tánc addig még egyszerűen nem volt.
Mindkét klasszikus remek ugródeszkaként szolgálhat, ha az alkotóknak van bátorságuk fejest ugrani, és egy kortárs olvasatot a felszínre hozni.
