A Hagyományok Háza áprilisi programjai

 Néptánc-népzene-népművészet

A Hagyományok Háza és a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum áprilisban is színes programmal várja az érdekődőket, minden korosztályban. A színpadi előadások mellett többek között költészet napi program, táncoktatás, hagyományőrző gyerekprogramok, kiállítások is szerepelnek a havi kínálatban.

TÁNC

UDVARHELY NÉPTÁNCMŰHELY – A KÖZ
Határon túli magyar táncegyüttesek előadásai
Időpont: 2015. április 10. 19:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem

Köz, közjó, közérdek, közösség - manapság hangzatos szavak. Milyen mértékben segítjük, szolgáljuk egyénenként jelen világunkban közösségünk érdekeit?

Fotó: Bálint Előd

A táncelőadás formai keretét a Kárpát-medencei néptáncok évszázados fejlődésének változatai és annak jól behatárolható állomásai, kronológiai sorrendje alkotja. A dramaturgia végigvezet különböző, a jelen korban is érvényes történeteken: az egyén sokrétű viszonyulása a közvetlen életterét alkotó közösséghez, férfi-férfi közt létező egészséges vagy ártalmas versengés, férfi-nő közötti kapcsolatok milyensége, nő-nő közötti rivalizálás. A szituációk átélhető, izgalmas, az érzékekre és az értelemre egyaránt ható előadás-nyelvezetet eredményeznek

Az Együttesről:
Az 1998 őszén alakult Udvarhely Néptáncműhely fokozatosan alakult nyitott koreográfiai műhellyé, kortárs táncszínházzá. Az Udvarhely Táncműhely az elmúlt három évben megtalálta az irányvonalat, amelyen haladni szeretne: kortárs szemléletű együttes kíván lenni, amely a népi kultúrát (mindenek előtt a Kárpát-medence folklórkincseit) használja produkciói alapanyagául, de úgy, hogy azzal érvényes, a jelenkor igényeinek is megfelelő kortárs-táncszínházat hozzon létre.

Koreográfia: Antal József

„A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD!" – TÁNCVERSEST
A Hagyományok Háza és a Nemzeti Táncszínház gálája a költészet napján
Időpont: 2015. április 11. 19:00
Helyszín: Hagyományok Háza

A mívesen lüktető mozdulat és a versbe szőtt gondolat nemcsak zenei, hanem érzelmi-értelmi tartalma révén is könnyedén összesimul, összeillik. Bár sokan úgy tartják, hogy ott kezdődik a tánc, ahol a szó elnémul, azért sejtjük, érezzük, hogy némely vers legbensőbb tartományait mégiscsak tánccal fejezhetjük ki leghívebben. Talán emiatt is költők hosszú sora – Berzsenyitől, Aranytól Tóth Árpádig, Weöres Sándorig – próbálkozott szavakba foglalni a szavakon túlit, megragadni a tánc lényegét, s ezáltal megnevezni a megnevezhetetlent. Emellett a tánc és a vers örökös kísérlete az önmagán túllépni, a végtelent megragadni és kifejezni vágyó embernek – ezért is választottuk József Attila sorait címként.

Bihari János Táncegyüttes (Fotó: Hrotkó Bálint)

Szerkesztő-rendező: Orza Călin

Közreműködő együttesek:
Sebő-együttes
Duna Művészegyüttes
Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház)
Bihari János Táncegyüttes
Cédrus Táncegyüttes

CORVINUS KÖZGÁZ NÉPTÁNCEGYÜTTES – „LÁBAM TERMETT A TÁNCRA, SZEMEM A KACSINTÁSRA" a Székely- Mezőség tánchagyományai
Almárium bérlet
Időpont: 2015. április 18. 17:00
Helyszín: Hagyományok Háza

„Hogy a Mezőségen is lehet erdőt növelni, hogy verőfényes oldalai pompás bort teremnek... hogy szorgalommal és munkássággal itt is jóllétet lehet előidézni: azt fényesen tanusitja éppen a Mezőségnek székelyek ál¬tal lakott, Marosszékhez tartozó része" – írta Orbán Balázs a Székelyföld leírása című könyvében (Pest, 1868).

Fotó: Majnik Zsolt

A Székely-Mezőség a Marosi-Mezőségbe nyugatra benyúló dombvidék néprajzi tájmegjelölése. A Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes két falu táncos hagyományait, szokásait és dallamkincsét mutatja be a mezőpaniti és mezőmadarasi hagyományőrzőkkel közös műsor keretében.

Művészeti vezető: Deffrend Irén

MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES – VERBUNKOS
Nemzeti tánc születése
Uzsonna-bérlet, Dél-után sorozat
Időpontok: 2015. április 28., 29. 15:00
Helyszín: Hagyományok Háza

A Verbunkos című előadás a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc vonatkozásában. A beszélt nyelv rangján kezelt "nemzeti" zenét és táncot a kor társadalma nem etnikus fogalmakként kezelte, hanem nemzeti szintű "globalizációként" valósította meg, mint az egyes régiók egymástól eltérő hagyományai fölött álló közös nyelvezetet. Műsorunk ennek a folyamatnak, a nemzeti tánc kialakulásának, majd a szájhagyományban való továbbélésének állít emléket.

Az első részben azokat a régies táncokat villantjuk fel, amelyeket a romantikus mozgalom forrásul használhatott fel egységesítő munkája során. Az ugrós, vonulós páros táncok mellett legnagyobb benyomást az egykori katonatáncokból kialakult szóló férfitáncok tették a kortársakra. Ezért a reformkorban a katonai sorozás (a "verbuválás") alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunk-tánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezésévé. Az ebből kialakult társastánc, a "palotás" (felsőbb körök társasági táncaként) jelenítette meg legsikeresebben a magyar öntudatot.

Az 1848-as szabadságharc leverése után már szélesebb néprétegek öntudatra ébredését jelzi a "csárdás" kialakulása, melynek neve is köznépi eredetre utal. Hatása máig tartó, mind a magyar, mind a szomszédnépek vonatkozásában. Ebből ad ízelítőt a műsor második része, melynek végén az egykori nemzeti tánc folklorizálódott változatait láthatjuk. Mivel a felidézett korszak legjellemzőbb szórakoztató és tánczenei formációi a még ma is létező cigányzenekarok voltak, ezért az előadásban a Magyar Állami Népi Együttes Zenekara hangsúlyos szerepet játszik: a táncok kíséretén kívül önálló, korabeli koncertdarabokat is megszólaltat.

Koreográfiák:Juhász Zsolt, Szilágyi Zsolt, Varga Zoltán
Zenei szerkesztő: Kelemen László
Vezető prímások: Radics Ferenc, Pál István, Gombai Tamás
Ének: Herczku Ágnes
Tánckarvezető: Kökény Richárd (Harangozó Gyula-díjas)
Művészeti vezető: Mihályi Gábor (Harangozó Gyula-díjas, EuróPAS-díjas)

ZENE

DSUPIN PÁL ÉS MEGHÍVOTT VENDÉGEI, MESTEREI KONCERTJE
Mesterek és tanítványok sorozat
Időpont: 2015. április 24. 19:00
Helyszín: Hagyományok Háza

A sorozat következő vendégének, Dsupin Pálnak első emlékezetes zenei élménye édesapjához kötődik. „Apám egyszer kézen fogott ötévesforma gyermekként, kisétáltunk az encsi határba, ahol egy gyermekláncfű-darabka szárára ráverselt egy mondókát és belefújt. Egy mély tónusú síphang szólalt meg. Ma úgy tűnik, mintha abban a hangban az összes létező zene benne lett volna."

Fotó: Lázár Zsolt

Ezután nem is csoda, hogy a fúvós hangszereknél kötött ki. Kisiskolás korában furulyán fújta a rádiós slágereket, a középiskola után fuvolán tanult, míg egy koncerten meg nem hallotta az Egyszólam együttest. „Ugyanúgy elállt a lélegzetem, mint amikor először jártam Széken, és láttam a viseletben templomba igyekvő embereket" – emlékszik.

Juhász Zoltántól gyimesi és székelyföldi furulyás felvételeket kapott, aztán jöttek a gyűjtések: Bükkszék, Gyimes, Moldva, Mezőség, Felcsík, Tereske, Sirok, Noszvaj... Tudását többek között a Nyíregyházi Főiskolán adta tovább az arra szomjazóknak. Önmagáról így vall: „Mindig érdekeltek az újdonságok – amik többnyire régiségek voltak. Leginkább akkor tudok nyugodtan élni és aludni, ha valami újat tanulhatok. E téren a magyar embert bőséggel kényezteti gazdag hagyománya."

Fellépők:
Juhász Zoltán
Karácsony Lázár (Gyimesbükk, Bálványos)
Tímár Viktor (Gyimesközéplok, Hidegség)
Novák Pál (Sirok)
Vizoli Demeter (Gyergyóalfalu)
Dsupin Viola

GYEREKPROGRAM

UDVARHELY NÉPTÁNCMŰHELY – TÜNDÉR ERZSÉBET
Eltáncolt mesék – családi sorozat
Időpont: 2015. április 11. 11:00
Helyszín: Hagyományok Háza

Az Udvarhely Néptáncműhely egy magyar népmese tüneményes, csodálatos világába hívja közös barangolásra a gyerekeket és szüleiket egyaránt.

„De már, vagy volt szép tánc vagy nem az elébbi, földi ember szeme ilyet még nem látott. Táncol, táncol Tündér Erzsébet, s egyszer csak, halljatok csudát! – mit gondol, mit nem, olyat penderül, hogy abban a szempillantásban fehér galambbá változott, s hopp! felröppent egy körtefára."

Azok számára, akik elmerülnek a tündérmese mondanivalójában, a mese mély, csendes tóvá válik, és először saját képét tükrözi vissza. Ám a tükörkép mögött hamarosan felfedezzük lelkünk belső kavarodását – a mélységeket, és azt, hogy miként érhetjük el küzdelmeink jutalmát: a békét magunkban és a világban. Merjünk nagyokat álmodni, fantáziánkat bátran használni, és ha álmaink eléréséért elszántan küzdünk, emberséggel, tisztességgel haladunk a megpróbáltatásokkal kikövezett úton – akárcsak a népmesékben –, vágyaink, céljaink beteljesülnek.

A műsor után kézműves-foglalkozást tartunk.

TALÁLKOZÁS A NÉPHAGYOMÁNNYAL
Ismeretterjesztő foglalkozás 7-14 éveseknek
Időpontok: 2015. április 14., 21. 08:45
Helyszín: Hagyományok Háza

Programunkon a Kárpát-medence magyarságának folklórjával és kézműves hagyományaival ismerkednek a gyerekek.

A délelőtt első felében a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével zenés-táncos barangolást teszünk a Kárpát-medencében. Különböző területekről választott táncpéldákkal szemléltetjük néptánchagyományunk és tánctípusaink gazdagságát, történeti vonatkozásait.

Az előadást követően a bukovinai székely származású népdalénekes és mesemondó, Fábián Éva mesél a gyerekeknek.

A nap hátralévő részében kézműveskedés, élőzenés táncházi foglalkozás, népi játék és hangszerbemutató vár a gyerekekre.

FIGURÁS- CSALLÓKÖZ
Figurás bérlet 6-10 éves gyerekeknek
Időpontok: 2015. április 23., 21. 14:30
Helyszín: Hagyományok Háza

A négy előadásból álló bérlet során végigjárjuk a négy nagy néprajzi tájegység (Dunántúl, Alföld, Felföld, Erdély) egy-egy kis területét, megismerkedünk gazdag zenés-táncos hagyományaival, szokásaival, viseletével, gyermekjátékaival.

Előadóink olyan gyerek táncegyüttesek, amelyek évek óta magas színvonalon tevékenykednek egy-egy nagy múltú együttes vagy művészeti iskola keretein belül.

Műsorvezetőnk dr. Sándor Ildikó néprajzkutató, aki gyakorlott narrátorként, a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodva "vezeti" a közönséget a Kárpát-medence ismeretlen, felfedezésre váró kistájaira.

Közreműködő együttesek:
Pi'n'Tű
Kismegyer-Csilizke gyerekcsoport

KIÁLLÍTÁS

A Magyar Népi Iparművészeti múzeum és a Hagyományok Háza áprilisi kiállításai
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum
Budapest 1011 Fő utca 6.
Nyitva tartás: keddtől szombatig 10.00 – 18.00

NÉPMŰVÉSZET PEST-BUDÁN
A kiállítás rendezője: Pölös Andrea
Helyszín: Magyar Népi Iparművészeti Múzeum
A kiállítás megtekinthető: 2015. május 1-ig

Az egyesület 2001-ben alakult budapesti, ill. Pest megyei, több éve együtt dolgozó és a hagyományos kultúráról hasonlóan gondolkodó kézművesekből.

Tagjaink egy-egy hagyományos népi kismesterséget képviselnek, van köztünk fazekas, mézesbábos, szövő, szalmafonó, fafaragó, tojásfestő, viselet készítő – az ő munkáikból nyílik kiállítás a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum időszaki kiállítótermében.

„Kiemelt missziós feladatunknak érezzük a nagyvárosban élő emberek figyelmét fölhívni a hagyományos népi tárgykultúra értékeire. A fiatalabb nemzedék, ill. az egész társadalom számára hasznos az a tevékenységi kör, melyet az Egyesület kínál a szabadidő értékes eltöltésére, az egyéni kreativitás fejlesztésére és a közösségi összetartozás megélésére."

Továbbra is látható kiállítások:
- LAJTHA LÁSZLÓ AZ I, VILÁGHÁBORÚBAN (Hagyományok Háza, megtekinthető: 2015. május 31-ig)
- MAGYARSZOMBATFAI GERENCSÉREK (Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, megtekinthető: 2015. május 2-ig)
- A NAGY generációk (Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, megtekinthető: 2015. május 2o-ig)

Hagyományok Háza
1011 Budapest, Corvin tér 8.
(az eltérő helyszínt külön jelezzük!)
Jegyinformáció: 225-6056
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
www.hagyomanyokhaza.hu