Koreografikus emlékmű és vibráló flashback
Salamon Eszter és egy kanadai duó a Trafó színpadán
Két izgalmas program a Trafó februári műsorából. Koreografikus emlékmű elfeledett háborúknak: így lehetne leírni Salamon Eszter EMLÉKMŰ 0: kísértenek a háborúk (1913-2013) című előadását, melyhez öt kontinens törzsi, népi és harci táncait kutatta fel. Fény, hang és tánc koherens egysége: beszippant és nem ereszt. Ez a kanadai duó, Caroline Laurin-Beaucage & Martin Messier közös munkája, a Soak. Mindkét előadáshoz közönségtalálkozó is kapcsolódik.
Salamon Eszter (HU/D): EMLÉKMŰ 0: kísértenek a háborúk (1913-2013)
2016.02.19-20. 20.00 óra
Trafó Kortárs Művészetek Háza
BESZÉLGETÉS / KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ
Február 19-én, pénteken az előadás után Králl Csaba tánckritikus, szakíró beszélget Salamon Eszterrel, a rendezővel (magyar nyelven).
Koreografikus emlékmű elfeledett háborúknak: így lehetne leírni Salamon Eszter előadását, melyhez öt kontinens törzsi, népi és harci táncait kutatta fel. Az elmúlt 100 év azon háborúit veszi számba az előadás, melyek a nagyobb, „fontosabb” háborúk mellett szinte láthatatlanok maradtak. Kísértetháborúk olyan táncosokkal, akik maguk is a világ különböző pontjairól származnak. Sötét és felkavaró előadásban dübörög az underground történelem, a tánctörténet mozaikdarabkáit felvillantva.
Fotók: Ursula Kaufmann
Salamon Eszter az egyik nemzetközileg legelismertebb magyar koreográfus. Dolgozott Franciaországban és Németországban, ezt az előadását Hamburgban mutatták be. Néptáncos, balettes és kortárstáncos múlttal is rendelkezik, de produkciói mégsem a hagyományos értelemben vett táncelőadások. Olyan előadásokat készít, melyekben a tánc egy eszköz a nézővel való együttgondolkodáshoz, különböző témák előadó-művészeti körbejárásához. Ezúttal a történelem kimaradt fejezeteit dolgozta fel egy komplex és mély produkcióban.
Az EMLÉKMŰ 0: kísértenek a háborúk (1913-2013) egy olyan sorozat első darabja, amely tánc és történelem kapcsolatát elemzi. A felkérést az első világháború 100 éves évfordulójára kapta, és azokkal a 1913 és 2013 közti háborúkkal foglalkozik, amelyeket a nyugati társadalmak megpróbálnak kirekeszteni a történelmi koncepciójukból, vagy nem tartották őket elég fontosnak ahhoz, hogy említést tegyenek róluk. A koreográfus olyan táncokat használt fel az előadásban, amelyek az adott konfliktusövezetek ősi, harci vagy épp népi táncai voltak, vagy azok még ma is. Két történetírás hiányosságaival szembesít így az előadás: a tánctörténetével és a 20. századi hivatalos nyugati történetíráséval.
Hogy valóban reprezentatív lehessen a produkció, Salamon Eszter nemcsak a különböző kontinensek múltjába és táncaiba ásta bele magát, hanem táncosait is eltérő régiókból válogatta össze. Magyar, kongói, portugál előadó egyaránt szerepel a stáblistán, és annak ellenére, hogy nem szülőhazájukban élnek, más-más kultúrát hoznak magukkal. Más a viszonyuk az időhöz, a zenéhez vagy a ritmushoz, mégis, ebben a produkcióban úgy szerepelnek együtt, ahogyan együtt jelennek meg a különböző területek elfeledett háborúi is.
Kritikák az előadásról
„Legutolsó, tavaly augusztusban színre vitt alkotásában viszont a koreográfusnő nem csupán határozottan visszatér a mozgás elsődlegességéhez, hanem le is mond minden táncon túli eszközről, sőt, még a zenei kíséretről is, hiszen a 75 perces előadásban a testek által keltett zajok – lihegések és cuppogások, nyögések és kiáltások, tapsolás és dobogás – mellett csak néhány fájdalmasan halk dal szakad fel a táncosokból. A MONUMENT 0: Haunted by Wars (1913–2013) az utóbbi száz év háborúinak állít élő testekből sosem patetikus vagy heroikus, hanem inkább lírai, néha egészen humoros, sőt, groteszk emlékművet. Ez „a nagy háborúhoz” hasonlóan a világ egészére kiterjesztett erőteljes és dinamikus haláltánc persze sem csatákat, sem fegyvereket, sem öldöklést nem próbál ábrázolni, mint ahogy a csak is zárt táncokból álló kompozíció expresszív mozgásvilágának rituális és néptáncai sem eredetiek, bár ihletőik – a jávai templomi, az afrikai törzsi, a balkáni lánc, az indiai és kínai szakrális vagy épp a magyar eszközös táncok – felismerhetők.
(Fuchs Lívia, Élet és Irodalom)
„Salamonban van szusz: választékosan fogalmaz, és arra is ügyel, hogy az egymástól határozottan elkülönülő táncblokkok mindegyikének saját, önálló világa legyen.”
(Králl Csaba)
-------
Caroline Laurin-Beaucage & Martin Messier (CAN): Soak
2016. 02. 26.
Trafó Kortárs Művészetek Háza
BESZÉLGETÉS / KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ
Február 26-án az előadás után Szemessy Kinga táncos-tánckutató beszélget Caroline Laurin -Beaucage és Martin Messier koreográfusokkal.
Fény, hang és tánc koherens egysége: beszippant és nem ereszt. Ez a kanadai duó közös munkája, a Soak.
Martin Messier multimédiás művész, zeneszerző és előadó, akit leginkább az elektroakusztikus zene és az előadóművészet más ágai közötti együttműködés foglalkoztat, a zene és a tárgyak, testek kapcsolata. Úgy lehel hangokkal életet tárgyakba, ahogy a mozdulatok teszik a testtel: olyan hétköznapi eszközök segítségével komponál zenét, mint az ébresztőóra, toll, vagy egy varrógép. Messier-nél a hang mozgatórugó, és nem alárendelt a mozdulatokhoz való viszonya. Munkáival olyan helyeken járt már, mint a MUTEK, a római Luminaria, a Sonar, vagy a linzi Ars Electronica.
Fotó: Julie Artacho
Caroline Laurin-Beaucage táncos a Toronto Dance Theatre-ben tanult és számos ismert koreográfussal és társulattal dolgozott együtt az elmúlt 12 évben. 2011-ben csatlakozott a világhírű kanadai társulathoz, az O Vertigóhoz. Sokat dolgozik élő zenével, főleg a szintén kanadai Nicolas Basque zeneszerző-előadóval.
A Soak a zene, a mozgás és a fény összehangolásának lehetőségeit kutatja. Arctalan, nemtelen lények mozognak sötét, üres térben. Szaggatott mozgásukkal bele-belemártanak minket az elveszett testek végtelen univerzumába. Érzéki csalódás ez, futurisztikus trip, vibráló flashback pulzáló zajzenére. Az atmoszféra egy csapásra beszippant. Jefta Van Dinthert és Hiroaki Umedát juttatja eszünkbe.
Koreográfusok: Caroline Laurin-Beaucage, Martin Messier
Alkotótársak: Caroline Laurin-Beaucage, Brianna Lombardo
Beugró táncosok: Manuel Roque, Elinor Fueter, Caroline Laurin-Beaucage, Brianna Lombardo
Hang : Martin Messier
Fény: Martin Messier, Karine Gauthier
