Néptánc

A Hagyományok Háza márciusi programjai

A Hagyományok Háza színpadán a Magyar Állami Népi Együttes: Verbunkos - Nemzeti Tánc Születése című előadásával kezdődik a tavasz. Folytatódik továbbá a Mesterek és tanítványok sorozat, Tóth Lillával; a Fókuszban a koreográfusok sorozat Varga Zoltánnal és Horváth Zsófiával. Látható többek között a Budapest Táncszínház: 80 nap alatt a Föld körül című előadása, a Pergő Hagyományőrző Együttes: Pletykás asszonyok című, gyerekeknek szóló programja; valamint több népzenei koncert.

2016. március 1. kedd, 15:00
Magyar Állami Népi Együttes: Verbunkos - Nemzeti Tánc Születése

2016. március 4. péntek, 19:00
Magyar Állami Népi Együttes: Verbunkos - Nemzeti Tánc Születése
Táncról táncra szabadbérlet

 A Magyar Állami Népi Együttes Verbunkos című előadásában a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc vonatkozásában. Ezek a törekvések az évszázados háborúskodások után gazdaságilag és politikailag is magára találó ország lendületes modernizációs szándékait tükrözik. A beszélt nyelv rangján kezelt „nemzeti” zenét és táncot a kor társadalma nem etnikus fogalmakként kezelte, hanem nemzeti szintű „globalizációként” valósította meg, mint az egyes régiók egymástól eltérő hagyományai fölött álló közös nyelvezetet. Műsorunk ennek a folyamatnak, a nemzeti tánc kialakulásának, majd a szájhagyományban való továbbélésének állít emléket.

Az első részben azokat a régies táncokat villantjuk fel, amelyeket a romantikus mozgalom forrásul használhatott fel egységesítő munkája során. Az ugrós, vonulós páros táncok mellett legnagyobb benyomást az egykori katonatáncokból kialakult szóló férfitáncok tették a kortársakra. Ezért a reform-korban a katonai sorozás (a „verbuválás”) alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunk-tánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezésévé. Az ebből kialakult társastánc, a „palotás” (felsőbb körök társasági táncaként) jelenítette meg legsikeresebben a magyar öntudatot.

Az 1848-as szabadságharc leverése után már szélesebb néprétegek öntudatra ébredését jelzi a „csárdás” kialakulása, melynek neve is köznépi eredetre utal. Hatása máig tartó, mind a magyar, mind a szomszédnépek vonatkozásában. Ebből ad ízelítőt a műsor második része, melynek végén az egykori nemzeti tánc folklorizálódott változatait láthatjuk. Mivel a felidézett korszak legjellemzőbb szórakoztató és tánczenei formációi a még ma is létező cigányzenekarok voltak, ezért az előadásban a Magyar Állami Népi Együttes zenekara hangsúlyos szerepet játszik: a táncok kíséretén kívül önálló, korabeli koncertdarabokat is megszólaltat.

2016. március 5. szombat, 19:00
Hallottad-e hírét? - Tóth Lilla mestereivel és tanítványaival
Mesterek és tanítványok sorozat

 „1986. március 30-án születtem Debrecenben, a gyermekkoromat Hajdúböszörményben töltöttem. Ötéves koromban kezdtem zeneiskolába járni, ahol hegedülni tanultam. Egy tanári koncerten hallottam énekelni Bárdosi Ildikót, akinek a hangja, előadásmódja nagy hatással volt rám. Ez az élmény terelte utamat a népzene, a népdaléneklés felé. Tanulmányaimat Nyíregyházán, majd Budapesten folytattam, közben pedig népzenei táborokban és gyűjtőutakon gyarapítottam tudásom.

A Törköly zenekarban énekelek és hegedülök, emellett pedig közreműködőként népzenei együttesekkel és más műfajok képviselőivel is színpadra lépek. Az éneklés és a muzsikálás nagyon fontos része az életemnek, de legalább ennyire fontos a tanítás, a megszerzett tudás továbbadása is. A debreceni Zenedében tanítok, növendékeim aktív részesei Debrecen és környéke kulturális életének, valamint számos versenyeredménnyel büszkélkedhetnek. Nemrég pedig a Fölszállott a páva 2015-ös évadában segíthettem az erdélyi énekesek felkészülését.
A koncertre meghívtam a pályámat meghatározó tanáraimat, mestereimet, valamint muzsikustársaimat és bemutatkoznak a tanítványaim is. A közel másfél óra alatt Somogytól Mezőségig csendülnek majd fel számomra kedves dallamok, a zenei kalandozást pedig természetesen egy kis hazaival, egy hajdúsági mulatsággal fejezzük be.”

2016. március 6. vasárnap, 10:30
Budapest Táncszínház: 80 nap alatt a Föld körül
A Nemzeti Táncszínház előadása

A méltán világhírű mű szereplői, története, tematikája és mondanivalója öröktörvényű emberi tulajdonságokról mesélnek.A főhős, Phileas Fogg, pozitív tulajdonságai, mint a humanizmus, a becsület, az adott szó és az egészséges versenyszellem olyan emberi tulajdonságok, melyre gyermekeinket és ifjúságunkat nap, mint nap tanítani kell. A föld körüli út során különböző kultúrákat, életszituációkat és a mi feldolgozásunkban változatos táncokat mutat be a darab a nézőknek. A tánc kitűnő kifejezési forma, a mozdulatok egyértelműen érzékeltetnek egyetemes érzelmeket, mondanivalót. A tánc nonverbális nyelve segít bemutatni a világ változatosságát, a kulturális sajátságokat, közös emberi értékeket.A mese végén, mint ahogy az kell, győz a jó. Kiderül, hogy a cél maga a megtett út és minden lehetőség közül győz a szerelem, melyre főhősünk egy indiai hercegnő személyében talál.

Fotó: Dusa Gábor

2016. március 8. kedd, 09:00
Találkozás a néphagyománnyal
Kísérőknek ingyenes.

2016. március 12. szombat, 19:00
Fókuszban Varga Zoltán és Horváth Zsófia
Fókuszban a koreográfusok

Varga Zoltán középiskolásként az Újkori Helikoni Ünnepségekre készülve kezdett ismerkedni a néptánccal, mely egész életét meghatározó élménnyé vált. Egyetemi évei alatt a Bartók Béla Táncegyüttes táncosa, ahol mesterei Timár Sándor és Vásárhelyi László voltak. Itt indult alkotói pályafutása, melynek során számos nagy sikerű koreográfiája készült a Bartók Táncegyüttesben és az ország különböző táncegyütteseiben. A kezdetektől táncosként és zenészként is részese volt a táncházmozgalomnak, elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Rendszeres gyűjtőmunkát végzett dr. Martin György szakmai útmutatásával szerte a Kárpát-medencében. 1981–91-ig a Bartók Béla Táncegyüttes művészeti vezetője, koreográfusa. Tanított a Magyar Táncművészeti Főiskolán, majd kidolgozta a Fóti Népművészeti Szakközépiskola szakmai programját és tantervét, az ország első ilyen típusú iskolájának alapítója, 1993–97-ig szakképzést vezető tanára. 1995 óta Solymáron él és alkot. A Műhely Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Cédrus Táncegyüttes alapítója. Több ízben koreografált Brazíliában, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnél és a Magyar Állami Népi Együttesnél.
Alkotói munkásságának ihletője a Kárpát-medence sokszínű néptánchagyománya, melyet az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján számon tartott táncházmódszer alkalmazásával, kiváló stílusérzékkel állít színpadra.

Fotó: Simon Attila és Rácz Gabi

Horváth Zsófiát a néptánc már 12 éves korában elbűvölte, a Zala Táncegyüttestől egyenes út vezetett az Állami Balett Intézet néptánc tagozatára, ahol Zórándi Mária és Janek József voltak a mesterei. 1987-ben a Honvéd Táncszínházhoz szerződött, ahol Novák Ferenc és Foltin Jolán koreográfiáiban női szólótáncosként számos táncszínházi előadás főszerepében láthattuk, de több táncprodukcióban kapott koreográfusi feladatot is.
Elvégezte a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakát, valamint táncművész-néptáncpedagógus szakát. Tanított Dél-Amerikában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Szlovákiában, továbbá hazai amatőr és hivatásos együttesekben is.
A magyar folklór mellett kiemelt figyelmet fordít a cigány kultúra megismerésére, mára egyéni táncnyelvet alakított ki, amellyel a kortárs táncfesztiválokon is sikereket ér el.
2000-ben elnyerte a Fülöp Viktor táncművészeti ösztöndíjat, 2001-ben megkapta a Magyar Ezüst Érdemkeresztet, 2007-ben pedig a Harangozó Gyula-díjat. A Zalai Kamaratánc Fesztiválon több koreográfusi díjat is kapott a Bihari János Táncegyüttes és a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes számára készített munkáiért, 2013-tól dolgozik a Duna Táncegyüttessel, az itt készült Madárasszonyok című koreográfiája 2015-ben „Az év 40 legfontosabb előadása” közé került.

2016. március 18. péntek, 19:00
Vendégségben - A Magyar Állami Népi Együttes zenekara és Kelemen Barnabás és családjának közös koncertje

2016. március 19. szombat, 11:00
Pergő Hagyományőrző Együttes: Pletykás asszonyok
Eltáncolt mesék sorozat

Minden faluban van egy pletykás asszony. Legalábbis a többi asszony férje szerint csak egyetlen, az pedig mindig a más felesége. A saját feleségét egyik férj sem tartja pletykásnak. Van egy ember a mi falunkban, a Hortobágy szélén, aki bebizonyítja, hogy minden asszony szereti vinni a szót, nem csak az ő felesége. Hogyan tudja ezt bebizonyítani? Úgy, hogy ért az állatok nyelvén…

Dramatikus előadásaink az évkör jeles alkalmainak, a kapcsolódó szokáskörnek bemutatását célozza, olyan vérbő, vidám módon, ahogyan ez a magyar népi hagyományokban valóban jelen volt. Az előadások interaktív jellegűek, azokba a közönség szervesen bekapcsolódhat, nem csak nézőként élvezheti, de akár játszóként a színpadon is közrejátszhat a történet bonyolításában. Dramatikus előadásainkban is szerepet kap a muzsika. Az évkört követve megjelenik a farsang, húsvét, vásár és cselédfogadás, pünkösd, szüret, Szent Márton nap, advent.

A műsor időtartama 40 perc, utána kézműves-foglalkozást tartunk. Óvodai és iskolai csoportok jelentkezését is várjuk. 

2016. március 30. szerda, 19:00
Bukovinától Bogyiszlóig - Lipták Dani és barátai

GYEREKEKNEK

Aprók tánca
Gyermektáncház a Hagyományok Házában
Hagyományok Háza, Halmos Béla terem
(1011 Budapest, Corvin tér 8., földszint)
Időpont: péntekenként 17.00 és 18.30 között