Jegyzet

Néptánc

Turbuly Lilla: Mondják és mutatják

Fókuszban a koreográfusok: Deffend Irén estje –

A közönség közfelkiáltással megszavazta, hogy a Pletykával újrázzanak a táncosok.

A Hagyományok Háza néptánc-koreográfusokat bemutató sorozatában ezúttal Deffend Irén két munkáját láthatta a közönség a Bethlen Téri Színházban. A sorozat úgy szeretné közelebb hozni a nézőket a néptánc világához, hogy az egyes koreográfiákat az alkotók megszólaltatása, rövidebb-hosszabb beszélgetés követi.

pletyka3Tánc Mezőbándról / Fotók: Kis Ferenc / A fotók forrása a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes fb-oldala

Május 3-án a közönség nagyobb részét táncosok tették ki, akik így vagy úgy maguk is kapcsolódnak a Deffend Irén által vezetett Corvinus Közgáz Néptáncegyütteshez vagy más társulathoz. Voltak azonban külföldi turisták és valószínűleg olyanok is, akik nem szakmabeliek, de érdeklődnek a néptánc iránt. Ez felveti a kérdést, hogy pontosan kiknek is szólnak ezek az előadások, és kapnak-e elegendő információt a nézők arról, hogy milyen estére készülhetnek. A szórólapon a két koreográfia alkotói szerepelnek némi kiegészítéssel a mezőségi táncok gyűjtőhelyéről az első, a pletyka természetéről, társadalmi szerepéről a második műsorszámhoz kapcsolódóan. Feltüntették a lapon Dóka Krisztina táncszakértő nevét is. Arról azonban nem esik szó, hogy épül fel az este. Ez a külföldi nézőknek, akik meglepetten tapasztalták, hogy a viszonylag rövid táncokat egy hosszabb, általuk nem értett beszélgetés követi, nyilvánvalóan problémát jelentett, hiszen valószínűleg egy táncos folklórestre készültek. (Egy idő után néhányan ki is mentek.) Érdemes lenne a szórólapon feltüntetni az estek menetét, utalni a közbevetett beszélgetésekre, hogy a jegyvásárló tisztában lehessen azzal, mire számíthat, és egy magyarul nem beszélő nézőt ne érjen csalódás.

A beszélgetéseket Dóka Krisztina moderálta (volna), de Deffend Irén egy idő után spontán módon átvette tőle ezt a feladatot. Nyilván az adott koreográfus személyétől függ, hogy mennyire szeret és tud nyilvánosság előtt beszélni, mennyire igényli a moderálást. Deffend Irén szívesen és jól beszélt, a szakmának és a nem szakértőknek is sok információt mondott el, megszólította alkotótársait is, így ez a beszélgetés természetes módon alakult így. Sokat megtudhattunk arról, milyen gyűjtésből építkeztek, hogyan építették fel a koreográfiát, hogyan került mellé a zene.

pletyka1Pletyka

Hogy ezek a beszélgetések mennyire képesek a részletekre is ráirányítani a figyelmet, az akkor derült ki igazán, amikor a közönség közfelkiáltással megszavazta, hogy a Pletykával újrázzanak a táncosok. Másodszorra, az alkotási folyamat ismeretében már nem csupán az egészre, de Kovács Antal Máté egyszemélyes ritmusszekciójára,Tintér Gabriella autentikus cigány népdalnak hangzó, de általa szerzett dalára és az egyes táncmotívumokra is jobban tudtunk figyelni. (A beszélgetések alatt láthattuk a gyűjtések alkalmával készült filmfelvételeket is, amelyekből például a Pletyka férfitánca építkezett.)

A két kiválasztott koreográfia a néptánc két irányának meglehetősen tiszta példája abban az értelemben, hogy a Tánc Mezőbándról autentikus néptánc, a Pletyka pedig erőteljesen elmozdul a táncszínház irányába. Azonban ez utóbbi is jelentős részben (nagyecsedi) cigánytáncon alapul.

A mezőségi tánc egy házimulatságot jelenít meg, ahol a cimbalmos házigazda felesége énekel. (Vavrinecz András 1983-ban készült anyaggyűjtését használták fel az alkotók, ezt láthattuk filmen.) Öltözetben azonban nem népviseletet, hanem az 1930-as évek polgári ruháit használták.A vidám mulatságot és szomorkásabb, melankolikusabb hangulatot is megjelenítő, kidolgozott koreográfia színvonalát mutatja, hogy két éve koreográfusi nívódíjat nyert a Zalai Kamaratánc Fesztiválon.

pletyka2Deffend Irén és Popovics Márk a beszélgetésen

A Pletyka igazi sikerszám: színes, dinamikus, teli robbanó energiákkal. Van egy történeti szála is: hogyan szakít el a pletyka egymástól két szerelmest. Az alkotók a férfi- és női pletyka (vagyis a két nem kommunikációja) közti különbségeket fogalmazzák meg a tánc nyelvén, felhasználva ehhez cigánytáncokat, cigány és magyar rigmusokat. De a nézőre leginkább mégis az az energiamező hat, amelyet maguk körül teremtenek. A táncosok közül ki kell emelni a társkoreográfust, Popovics Márkot, aki egészen különleges színpadi jelenség, az a fajta táncos, akiről nehéz a nézőnek levennie a szemét, nem csupán a kiváló tánctechnika, hanem erőteljes táncosi-színészi jelenléte miatt is.

Összességében csak a betévedt külföldi turisták csalódhattak a „túl sok” beszéd miatt. A szakmának ez az alkalom valószínűleg egy kis ünnep, lehetőség a találkozásra, a néptánc iránt érdeklődőknek pedig lehetőség arra, hogy értőbb szemmel, a részletekre is figyelve nézhessék ez a műfajt.

Tánc Mezőbándról

Zenei összeállítás: Vavrinecz András – Deffend Irén

Közreműködők: Papp István Gázsa (hegedű), Vavrinecz András (hegedű), Árendás Péter (brácsa), Molnár Péter (nagybőgő), Szabó Dániel (cimbalom), Csihar Fanni (énekes szólista), Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes (tánc).

Koreográfusok: Deffend Irén – Popovics Márk

Pletyka

Zeneszerzők: Tintér Gabriella – Kovács Antal Máté (Tint’íz Band)

Közreműködők: Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes (tánc), Tintér Gabriella (ének), Kovács Antal Máté (cajon, kanna, dob), Babcsán Bence (szaxofon).

Koreográfusok: Deffend Irén – Popovics Márk

Bethlen Téri Színház, 2018. május 3.