Álarcra ítéltetve
Sárosi Emőke jegyzete A MaszkUráról
Maszkok, stigmatizáló rítusok, kéjes kettősök, vad orgiák. Az 1990-ben alakult sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttest már három alkalommal láthatta a budapesti közönség, 2011 őszén bemutatott új előadásuk A MaszkUra, az emberiség ősi kellékéről mesél, az álarcról.
Sárosi Emőke jegyzete A MaszkUráról
Maszkok, stigmatizáló rítusok, kéjes kettősök, vad orgiák. Az 1990-ben alakult sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttest már három alkalommal láthatta a budapesti közönség, 2011 őszén bemutatott új előadásuk A MaszkUra, az emberiség ősi kellékéről mesél, az álarcról.
A régmúlttal indít a koreográfia: „Nap apa" felébreszti táltosfiait, akik a sikeres vadászat érdekében dobolós körtánccal hevítik magukban az adrenalint. A maszkos vad megjelenése a dramatikus játékok szépségét rejti magában. Az ősember óta ismert technika, miszerint előre eljátsszák a vadászatot, a sikert pszichésen garantálja. A bátor vadászok jutalma a vad és az asszony, amely egy expresszív képben koncentrálódik: a vad maszkdarabjait a nők a férfiak arcára teszik és szexualitásukra is átvetítik az elejtés pillanatának izzó extázisát kétfelé hajló virág képében.
fotók: Henning János
Majd az elemi szenvedély színterére utazunk, ahol Pán életre keltése – Nap apa, Hold anya és a görög mitológia keverékének lepedőjéből – pikánsabb történéseket eredményez. A fonó lányai, asszonyai a mintaként követendő női viselkedésről énekelnek: pávajárású, gerliceszólású, Vénusz mosolygású... Ebbe a nagy tisztességbe csöppen bele Pán, aki furulyájával egyenként megajándékozza és megbabonázza a hölgyeket. A kapott hangszer és a maskarás megrontó felszabadítja a kor erkölcsének bigott gátlását, és a feltüzelt nők majd szétszedik a kecskelábút. A férfivá érés rítusa csillapítja a kedélyeket, a karakteres férfitáncban itt is megjelenik Pán és felkorbácsolja a hangulatot egészen az előadás csúcspontjáig, a közös bolondok-napi mulatságig. Bolondozás, maskarázás, halott-feltámasztás, enyelgés, majd vad bacchanália, amelyből az esküvői pár és a zene zökkent ki: „Az ember agyagból gyúrjon Istent, hogy teremtsen néki világot."
A Muzsikás Együttes és Sebestyén Márta Teremtés című dala foglalja keretbe az előadást. A maszktalan esküvői pár lehetőséget ad az álarcmentes életre: a tiszta szerelem állapota feloldozást kínál, a zene sugallata azonban az álarcért kiált. Az emberiség alakoskodásra ítéltetett. A szerelem maszktalansága kissé fals, hiszen a szerelem vak, pusztán egy torzult tükörszerű szemüveg, amin keresztül látjuk a másikat és magunkat.
A rejtőzködés kulturális hagyományozódásának évtizedeken átívelő gondolatiságából (állatbőr, halotti maszk, busójárás) mégis az emberi oldal az érdekes. Miért kell elrejteni az ösztönöket? Az emberben rejlő primer vágy megélése csak egy állatias maszkkal engedélyezett? Groteszk a harc a társadalmilag szabályozott és a vágyott viselkedés között. Ez a rendkívül ötletes megoldás provokatív idézőjelbe teszi az emberiség görcsös, kényszerű hagyományőrzését. A gondolat, miszerint a tradíció maskarája, a rituális álarcok tartják össze az emberi társadalmat, esszenciálisan foglalja össze jelenünk egyén- és létproblematikáját: ki vagy mi van a maszk alatt?
A MaszkUra (Háromszék Táncegyüttes)
Zeneszerző: Orbán Ferenc. Díszlet-, jelmeztervező, művészeti munkatárs: Furik Rita. Zenekarvezető: Fazakas Levente. Tánckarvezetők: Tőkés Zsolt, Tekeres Gizella. Koreográfusok: Gálber Attila, Ivácson László, Ónodi Béla, Orza Călin, Bordás Attila. Rendező-koreográfus, művészeti vezető: Ivácson László.
Előadja a Háromszék Táncegyüttes tánckara és zenekara (a Heveder zenekar), énekel Erőss Judit.
Művészetek Palotája, 2012. április 11.
