Sárosi Emőke: Magyar boldogság-madár
Közép-Európa Táncszínház: Cinegekirályfi -
Táncszínházi gyermekelőadás, ahol sok mese, kis kortárs tánc és örök igazságok épülnek be klasszikus zene mellett az ifjúság lelkébe.
Móra Ferenc A cinegekirály című elbeszélése ihlette a Közé-Európa Táncszínház decemberi, kimondottan gyerekeknek készült bemutatóját, a Cinegekirályfit. A mese 2017. december 28-án debütált a Várkert Bazár színpadán.
A jó – rossz örök párharcáról, a képzelet teremtő erejéről mesél izgalmasan és befogadhatóan Kun Attila legújabb koreográfiájában. – a KET (Közép-Európa Táncszínház) többéves színházi-nevelési tapasztalatait felhasználva. A cél a legfiatalabb generáció megszólítása a tánc formanyelvén keresztül. Ez a módszer a DTIE (Dance Theatre in Education) oktatási program, amely ötvözi a kortárs pedagógiai gyakorlat és a professzionális táncelőadás erényeit. A brit TIE (Theatre in Education) alapján fejlesztették ki ezt a gyerekeknek és fiataloknak szóló módszertant. Segítségével a résztvevők a kortárs tánc nyelvén egyszerre tanulhatnak önmagukról, egymásról és a környező világról.
Fotók: Dusa Gábor
Romankovics Edit és Bíró Bence adaptációja logikusan, lineáris dramaturgia mentén fogalmaz, napjaink újraéledő többgenerációs családmodelljét vázolja fel. A főhős, Gergő (Nagy Csaba Mátyás) kilencéves, jófiú, szereti a meséket. Szülei reggeltől estig dolgoznak, így a kedves, színes kockás köntösös Papó (Dióssi Gábor) vigyáz rá, aki mindennap új mesével készül a kisfiúnak. Papó szeretne kapcsolódni a digitális világban szocializálódó generációhoz, így laptopon írja a mesét. Ő az est mágusa: mesélő, író és szereplő egyben. Narrál, értelmez és nézőbaráttá teszi az előadást, hiszen általa válnak a táncbetétek könnyebben érthetővé a gyerekeknek.
Iskola után a képzelet teremtette birodalmában piheni ki magát Gergő. Így lesz a szobája egy varázslatos kert, ahol a Jó (Cinegekirályfi – Jakab Zsanett) és a Rossz (Hollócsőr – Kovács Péter) harcol a hatalomért. A mese félbeszakad a szülők hazatérte miatt, de a fiú képzeletében összecsúszik valóság és a küzdelem, így feldúlt fantáziája félelmetes helyzeteket teremt. Lidércekkel (iskolatársak), boszorkánnyal (szomszéd néni) és egy rettenetes avarszörnnyel (parkőr) kell megküzdenie. Megbetegszik és lázálmában ki kell állnia három próbát: túljárni mások eszén, ellenállni a csábításnak és legyőzni a saját félelmét, hogy visszaszerezze a Cinegekirályfi varázstárgyait.
Boda Gyöngyvér díszlete napjaink elvárásainak megfelelő kisfiú-szobát fest fel: babzsák matraccal, zöld, ikeás szőnyeggel, plüssökkel. A varázskert fái és ünnepi fényei szintén a katalógus finoman letisztult, stilizált világára emlékeztetnek. Béres Móni jelmezei egyszerűen izgalmasak: Hollócsőr a tollakkal díszített frakkban és cilinderben ijesztően extravagáns jelenség, a streetdance style lidércek szürkeségét és az avarszörny plasztikus levélkabátját a segítőkész tündérek rebbenékeny, színes-virágos lebernyegei ellenpontozzák. A látvány mellett az expresszivitásért Max Richter Vivaldi-feldolgozása is felelős. Hatásos megoldás Gergő zokogását az érzelemgazdag vonóskarra bízni. Ügyesen egyensúlyoz a rendezés a valóság és fantáziaföld határán. Érthető és követhető. Kommunikációs formájuk is élesen különválik: csak a képzelt karakterek nem szólalnak meg, ők mozdulatnyelven kommunikálnak. Apa (Mádi László) és Anya (Horváth Adrienn) bevonódik a lázálomba, segítő tündérszerepeikben a jó oldalán harcolnak. A kék palástú filigrán Cinegekirályfi – aki mellesleg lány, de mesedarabról lévén szó ez megbocsátható – hősiesen harcol a daliás Hollócsőrrel: kettőseik látványosak, könnyed ugrásokban, emelésekben, forgásokban gazdag a koreográfia. Mozgásukban látni lehet a madarak párbaját.
Táncszínházi gyermekelőadás, ahol sok mese, kis kortárs tánc és örök igazságok épülnek be klasszikus zene mellett az ifjúság lelkébe. Értékteremtő professzionizmusukat minden alsósnak látnia kell.
Cinegekirályfi (Közép-Európa Táncszínház – Nemzeti Táncszínház)
Koreográfus: Kun Attila. A mesét írták: Romankovics Edit, Bíró Bence.
Dramaturg: Bíró Bence. Színházi nevelési szakértő: Romankovics Edit.
Díszlettervező: Boda Gyöngyvér. Jelmeztervező: Béres Móni. Fényterv: Fogarasi Zoltán. Tánckarvezető: Fodor Katalin. Produkciós asszisztens: Dohy Anna.
Előadók: Dióssi Gábor, Dunai Bettina, Füzesi Csongor, Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Jakab Zsanett, Kovács Péter, Mádi László, Nagy Csaba Mátyás, Nyeste Adrienn.
Várkert Bazár, 2017. december 28.