Kritika

Balett

Sárosi Emőke: Gyémánttá válsz vagy sem?

Pécsi Balett: Diamond -

A színpadon pedig fényfürdőben ragyog a test, és létezése ajándékká válik.

Csillogó ékkő ígéretével és finoman erotikus plakáttal csábítja a közönséget a Pécsi Balett Diamond című legfrissebb bemutatója. A pécsi bemutató után egy héttel a budapesti nézők is bekerülhettek a bűvös vonzásba a Várkert Bazár falai között. A két rövid egyfelvonásosban izgalmas életesszenciákát fogalmaz meg a csapat Földi Béla és Leo Mujić koreográfiában.

diamondsA képek forrása a Pécsi Balett facebook-oldala

Footsteps, azaz lábnyomok. Minden művész életében felmerül a kérdés, mi marad utána az életben, milyen lábnyomot hagyott a pályán. Hogyan fog emlékezni rá az utókor, alkotott-e maradandót? Ez a gondolatiság sűrűsödik bele a lábnyomok-motívumba. A lábak szimfóniájaként is tekinthetjük a montázs-zenére színpadra állított négytételes expresszív víziót, ahol úszni kell a hangulatok áradatával, hogy beszippantson a különleges miliő. A meztelen talpak önálló entitásként létező világában a hátukon fekvő táncosok lábai mint a periszkópok kutatják a jövőt. Játékos és dinamikus kukucskálásuk az ifjúi lendület kreatív felfedezői attitűdjét hivatott láttatni. A második, lassabb tétel a korlátokkal történő szembetalálkozásokra emlékeztet. Egy lírai képben Karin Iwata szólója a fiúk gyűrűjében a látásában korlátozott babalány kiszolgáltatott sodródását képezi le. Fájdalmasan érzelmes, nagy gesztusokkal hat, és olyan látványos technikai bravúrral él, mint például az állóspárga tengelyes forgatása. A váltakozó dinamikájú etapok folyamatosan fenntartják a figyelmet, és izgalmasan közelítenek az utolsó pillanathoz, amelynek emblematikus képe, hogy az utolsó fényes ösvényen mindenkinek egyedül kell végigmennie. Ezt a tényt teszi tragikussá a lábnyomtalanság. Bár megvolt a lábáztatás a lavórban, ám az üres. És a fénysávban nem látszanak a lábnyomok. Az emberi élet jelentéktelenségének elszomorító konklúziója zárja Földi Béla koreográfiáját.

diamonds2

Leo Mujić Diamondja József Attila Gyémánt című versével kezdődik: „Gyémánthegyen állunk, / De zsebünkben kavicsok vannak. / Nagyon elfelejtettük, hogy angyalok voltunk, / Kövér vánkosokba tömtük fehér szárnyaink…” Szenvedélyes női produkciónak indul, amelyben a lélek síkjai és emlékei váltakoznak. Ehhez a motívumrendszerhez próbál kapcsolódni a gyémánt – az embereket vonzza eme ősi, ritka drágakő, amit a természet hív életre sok év alatt. Csábító és hívogató, rejtett és burjánzó, éles fegyver és börtön úgy, mint a női szenvedély. Az elmélet szerint.

A látottak azonban ambivalenciát és agressziót sugallnak. A természet mélyén rejtőzködő leendő gyémánt víziója ez, mert sem fény, sem csillogás nincs. Csak Gaia (Nagy Írisz), a földanya, aki próbál teremteni, de csak feszültséget tud generálni. Durva, ízületszaggató, a fizika törvényeinek ellentmondó hátrafelé ugrások, rúgások tarkítják a mozgásanyagot. Gyors és vibráló, Fenyő Péter jelmezei is a természetközeliség érzetét erősítik, a lilás-piros bugyirésszel pedig a primer szexust hívja be a képi világba. Férfi és nő között állandó a viszály, és testük élvezeti cikké, használati tárggyá degradálódik a másik számára. Nincs meg az egyediség különlegessége, folyton új impulzust váró nyughatatlan lüktetés sodorja tovább a mozgást – Rachmanyinov zenéjére. Küzdelmes harc a csillogó, éles szépség helyett. A nem-gyémánttá válás művészi aktusához tizenhárom professzionális táncos maximális technikai tudása és alázata asszisztál. És bár hallgatnánk József Attila szavait, Ady Endre: Héjanász az avaron című versének illusztrációjává válik a koreográfia.

diamonds3

Természetesen az előadás ajánlójában felvetett gyémánt és annak táncos motivikus párhuzama nem vitatható. Hiszen a rengeteg gyakorlás és az előadások oly mértékű hitet, elszánt kitartást és tűpontos keménységet követelnek meg, amilyen a gyémánt. A színpadon pedig fényfürdőben ragyog a test, és létezése ajándékká válik. Kemény és csillogó ékkő a táncművészet, most mégis mélységben rekedt misztikum maradt.

Diamond (Pécsi Balett – Nemzeti Táncszínház)

Zene: montázs (Footsteps), Szergej Rachmanyinov (Diamond). Jelmez: Fenyő Péter. A koreográfus asszisztense:Nagy Írisz. Koreográfusok: Földi Béla (Footsteps), Leo Mujić (Diamond).

Táncolják

FOOTSTEPS:
Frank Edina, Hoffman Virág Zoé, Karin Iwata, Kaiser Fruzsina, Kócsy Mónika,
Szécsi Theodóra, Kerekes Soma Lőrinc,Koncz Péter, Matola Dávid, Molnár Zsolt, Tuboly Szilárd, Varga Máté.

DIAMOND:
Hoffman Virág Zoé, Karin Iwata, Kócsy Mónika, Nagy Írisz, Szécsi Theodóra, Ujvári Katalin, Koncz Péter, Matola Dávid, Molnár Zsolt, Szabó Márton, Tuboly Szilárd, Varga Máté.

Várkert Bazár, 2018. május 17.