Kritika

Néptánc

Sárosi Emőke: Merjünk nagyot álmodni!

Magyar Nemzeti Táncegyüttes: Magyar hősök, csaták és szerelmek –

Itt nincsenek valódi problémák: nincs szegénység és értelmetlen halál.

Izgalmas kettősséget hordoz magában Zsuráfszky Zoltán legfrissebb bemutatója, a Magyar hősök, csaták és szerelmek. Nem árul zsákbamacskát a cím, tényleg ennyit látunk a színpadon.

hősök2Fotók: Jókúti György

A Budapest Táncfesztivál záróeseményeként debütált, feltéve a koronát a rendezvény sikerére, a Nemzeti Táncszínház új otthonában a Magyar Nemzeti Táncegyüttes grandiózus produkciója. A koncepció egy okosan szerkesztett „képeskönyv” a magyar történelem sorsfordító pillanataiból: 19 kép a sámánvilágtól a klasszikus operettek szép fináléjáig. Van itt minden: táltos révület, égből ránk telepedő szent kereszt, török veszedelem. Majd a reneszánsz, előkerülnek a bujdosások, a forradalmár lelkület, Kossuth szabadságeszméje, a Hídavatás emblematikus pillanatai és a zárókép a tökéletesen működő finálé. Szép testű fiatalok, finom színű lányok (pasztell zöld ruha, fiúk fehér ing) elegáns megjelenésben éneklik a Ghymes Kézfogás című dalát, amely villámgyorsan beég a szürkeállományba: „Nézd a szemeimet, minden kiderül, kár mondani már / A magyarság szívbe menekül, úgy is jót talál, úgy is jót talál…”. A hangulat a lényeg, amely az elégedett, boldog magyar öntudatot erősíti.

hősök3

Hiszen mi más lehetne méltó befejezése Nemzeti Táncszínház gigantikus népszerűsítésének? Egy nemzeti lelkületű, látványos, kicsit lírai pillanatokkal megtűzdelt tánckép-sorozat, amely megerősíti a gyökereket és a köteleket. Büszkeség öntheti el szívünket a magyar nemzet kivételes hőseit és példaképeit látva. Nem lepődnénk meg, ha az idei magyarországi imidzsfilmbe a koreográfia pillanataiból válogatnának a szakemberek. Mert működik…

Zsigeri szinten hordozza a magyar embereknek ismerős motívumokat, szívhez szóló muzsika kíséri a táncokat (bár a feldolgozások és az újrahangszereléseknek köszönhetően a felismerhetőség nem 100%-os) – továbbá a zenekar is fantasztikus, és a fiatal táncosok tűzzel teli tekintete izzásban tartja a pillanatokat. Win-win helyzet van, hálás hajbókolás, hiszen elégedett mindenki.

hősök4

Zsuráfszky Zoltán férfias magyarságtörténetében ezúttal is egyértelmű a formanyelvében is jellegzetes maszkulin gondolatiság: őseink hősies ágyékának terméke jelenünk. Ez a gesztusok szintjén is ábrázolódik: az ágyék vezette ugrásokban és mozdulatokban. A lányok a „honvédos” lelkülettől már megszokott és jól ismert háromtípusú gesztusrendszerben létezhetnek a színen: sirathatják a hősi halottakat, lehetnek szerelmesen repkedő fiatal gerlemadarak vagy szép és csinos, bár gondolattalan bio-díszletek. De időről-időre frissül a női részleg, ergo ez még mindig egy létező életpályamodell.

hősök1

Összességében a látvány ismét mindent visz. Monumentális díszletelemek ereszkednek le a zsinórpadlásról – isteni kinyilatkoztatások zúdulnak a magyarság nyakába: szarvasmarha fejcsont, István keresztje, török szimbólum. Fabók Szilvia háttéranimációja sallangmentes: jellegzetes festményekkel, képekkel, hangulatokkal tökéletesen behatárolható korszakhangulatokat fest. Vincze Zsuzsa jelmezei pedig a tőle és a férjével alkotott párosától megszokott impresszív, erőteljes, színesen szépséges. Munkásságuk az Operettszínház álomgyárához hasonlítható: varázslatos víziók, hihető álmok, csodás mesék, klasszikus értékrendek és nemi szerepek. Hősiesség, csaták, szerelmek. Hiszen ennyi az élet (Shakespeare Mercutiója is azt mondja: a lét csupán egy karcolás”). Bravúros, technikásan virtuóz koreográfiák – mindez szép emberekkel, ruhákban, szépséges miliőben. És ez a sokadszorra újraalkotott, magyarkodó csillogás az egyik oldal, amit láthatunk, ha akarunk. Itt nincsenek valódi problémák: nincs szegénység és értelmetlen halál.

Korrekt, ismert, nemzeti.

Magyar hősök, csaták és szerelmek

Díszlettervező: Iványi Árpád. Díszletkivitelező: Tóth Kázmér. Háttér-animáció: Fabók Szilvia. Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa. Szcenika: Pető József.

Zene: Rossa László, Kerényi Róbert, Makó Péter, Sebő Ferenc, Szarka Tamás, Szabó Dániel, Kiss Ferenc, Koltay Gergely. Zenei szerkesztő: Papp István Gázsa. A rendező munkatársa: Zs. Vincze Zsuzsa. Koreográfusok: Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán. Rendező: Zsuráfszky Zoltán.

Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara.

Nemzeti Táncszínház, 2019. március 2.

Budapest Táncfesztivál