Kritika

Balett

Sárosi Emőke: Mikor győzhet Júlia?

Székesfehérvári Balett Színház: Rómeó és Júlia -

Júlia báli ruhájának suhogásában érezhető a szabadságra törekvő rab madár szárnyalása.

Közel ötszáz éve vágyakozik a világ Rómeó és Júlia szerelmének beteljesülésére. Láttuk már dráma-, opera-, musical-, filmfeldolgozásban és visszatérő kihívást okoz a koreográfusoknak, hogy a mozgás nyelvén is életre keltsék a veronai fiatalok romantikus tragédiáját.

Egerházi Attila vezetésével idén áprilisban hivatalosan közművelődési intézménnyé nyilvánították a Székesfehérvári Balett Színházat. Az új társulat második egész estés májusi bemutatójának sikerét a budapesti közönség is megtekinthette 2019. október 4-én a Nemzeti Táncszínházban.

rómeóFotók: Molnár Artúr / A fotók forrása a Székesfehérvári Balett Színház fb-oldala

Prokofjev csodás balettzenéje és Seregi László feldolgozása (amelyben korábban táncművészként szerepelt) ihlette meg Egerházi Attilát, így már a csehországi South Bohemian Ballet társulatának balettigazgatójaként és koreográfusaként megalkotta a saját Rómeó és Júliáját, amelyet 2014 februárjában láthatott is a budapesti közönség a Művészetek Palotájában. Ezt a darabot állították némi átdolgozással színpadra Székesfehérváron, a Júlia szerepét táncoló Cristina Porres Mormeneo kivételével, új szereposztásban.

Minden korosztályt megérintő táncszínházi előadás született, melyet klasszikus balettnek nem nevezhetünk, mert spicc-cipő és levegőbe vágyás nincs benne. A shakespeare-i szöveget mindenki ismeri, és jelen esetben a mozdulatok ténylegesen elmesélik a cselekményt, a táncosok szenvedélye átélhetővé teszi a szélsőséges érzelmeket, indulatokat. Lineárisan követhető a koreográfia három felvonásban, azonban a történet végét alaposan meghúzták. Nincs Patikárius, akitől Rómeó megkapja a halálos mérget, valamint – ahogy például Sereginél is – kimaradt a végső küzdelem Páris és Rómeó között.

rómeó2

A két szerelmes halálán van ugyan a fókusz, mégis indokolatlanul eltolódik a színpad egyensúlya a jobb oldali lépcsőre, ahol végül Júlia a holt Rómeóra rogy. A keretes szerkezetben is dramaturgiailag van némi ellentmondás, mert ugyan a Herceg nyitja és zárja a tragédiát, azonban Lőrinc barát fekete, csuhás, halál-szerű alakja válik emblematikussá. A rendező-koreográfus egyben a Herceg megformálója is.

Egerházi Attila saját megfogalmazásában a Rómeó és Júliaa szeretet, azon belül a szerelem, továbbá a félelem, annak egyik legerősebb megnyilvánulási formája, a gyűlölet, a meg nem értés, valamint az emberi gyarlóság és emelkedettség drámája”. A koreográfiában mégis Júlia karakterfejlődése a legszembetűnőbb: a gyermeki játékosság, pajkosság, csíntalan engedetlenségéből átcsap a szenvedélyért élő, a társadalmi törvényt és a vallási tradíciók határait átlépő harcossá, aki kilép a férfiuralomból.

rómeó3

Ez felveti azt a kérdést is, hogy meddig és milyen formában kell a nőknek eltűrniük az erőszakot? Hiszen a játékos csipkelődés, szoknyahúzogatás (még Rómeó is így kommunikál a lányokkal) akár az udvarlás eszköztára is lehet. Mercutio, a játék hevében női ruhába bújva megtapasztalja a nőket érő zaklatás kellemetlenségeit. Azonban Capulet „uralkodásának” fizikai megnyilvánulásai nagyon szembetűnők (torkon ragadja a lányát), továbbá a nők totális elnyomását érzékeltetve, a szexuális erőszak lehetőségét is megvillantják Paris mellmarkolós mozdulatai. Erős gesztusok és képek egy erős lány szabaddá válásának stációiból.

rómeó4

Az életigenlés és lelkesedés sugárzik a csapatból. Egerházi terve, az új társulat életre hívása, fiatal, ambiciózus és tehetséges táncosokat kíván, így Cristina Porres Mormeneo mellett Dusana Heráková táncolja második szereposztásban Júlia szerepét. Rómeónak szintén két szereposztása van: Fernando Gabriel Luis Luis és Dávid Janík. Az alkotógárda is nemzetközi: a jelmez-, valamint a díszlet- és fényterv két holland alkotó – Bregje van Balen és Loes Schakenboes – munkáját dicséri. Egyszerűen elegáns mégis látványos díszletekkel, könnyen mozgatható lépcsőkkel, dobogókkal változnak a képek. A jelmezek expresszívek, Júlia báli ruhájának suhogásában érezhető a szabadságra törekvő rab madár szárnyalása.

A balettigazgató ígérete szerint a Székesfehérvári Balett Színház a pécsiek és a győriek nyomdokaiba fog lépni. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.

Székesfehérvári Balett Színház: Rómeó és Júlia

Rendező-koreográfus: Egerházi Attila. Zene: Szergej Prokofjev. Díszlet, fényterv: Loes Schakenboes. Jelmez: Bregje van Balen. Szcenikus: Bajkó György. Betanító- és próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo.

Táncolják: Fernando Gabriel Luis Luis / Dávid Janík, Cristina Porres Mormeneo / Dusana Heráková, Elisa Insalata / Elisa Lodolini, Vladan Jovanovic, Marcell Stiedl, Valerio Zaffalon / Fernando Gabriel Luis Luis, Matheus Da Silva Sousa / Valerio Zaffalon / Barna Krisztián, Dávid Janík / Francesco Vitale Farris, Liszkai Zsófia / Alzbeta Talciková, Barna Krisztián / Valerio Zaffalon, Sipos Dániel m.v., Molnár Gábor m.v. / Egerházi Attila, Lodolini, Dusana Heráková, Nina Maycas Tarela, Fernanda Losada, Alzbeta Talciková, Botos Gesztenye, Maya Takebayashi, Emilia Kumpulainen, Cristina Porres Mormeneo, Liszkai Zsófia, Elisa Insalata, Matheus Da Silva Sousa, Barna Krisztián, Valerio Zaffalon, Francesco Vitale Farris, Wendel Mota Silva, Kindl Gábor m.v., Halasi Dávid m.v., Jenei Márton m.v.

Nemzeti Táncszínház, 2019. október 4.