Kritika

Kortárs tánc

Szoboszlai Annamária: Hattyús történet

Kulcsár Noémi Tellabor: Silver Swan -

A hattyú egy férfi: egy szépséges férfi, akinek repdesése, elesettsége, érzéketlenséggel és kegyetlenséggel keveredő nárcizmusa mérgező.

Ha Kulcsár Noémi nem kereste volna a kapcsolódási pontokat a balettirodalom klasszikus szerelmi történetéhez, Csajkovszkijhoz meg A hattyúk tavához, azt gondolom, akkor is érdekes estet ígért volna az a produkció, melyben egy színpadra terelte Rácz Rékát és Horváth Attilát, hogy az ő alakjukban játssza le korunk Nője és korunk Férfiúja a nő – férfi jellegű szerelmi meccset. A Magyar Táncművészeti Egyetem modern tánc szakán végzett táncosok cseppet sem illeszthetők be egy klasszikusan értelmezett klasszikusbalett-darabba, Horváth Attila finom, kényesen hajlékony, androgün szépsége és Rácz Réka friss, kölykösen nőies komolysága nehezen bírná a korlátokat. Az eredmény: egy kicsit pikáns, egy kicsit bizarr, nagyon fonák, de elgondolkodtató, és véleményem szerint jól sikerült bemutató.

silvermcs5Horváth Attila / Fotó: Mészáros Csaba

A Silver Swannek, ennek a kortárs táncszínházi előadásnak a világa egyáltalán nem ismeretlen a számunkra, és nem is annyira különbözik a miénktől. Bár azt sem mondhatnám, hogy a miénk, legalábbis bizonyosan nem az enyém. Inkább olyan világ ez, mely a virtuális valóság, a jövőfilmek/regények, a nemek lassú átalakulását megjósoló eszmegyártók révén már itt járkál köztünk, próbál magának teret nyerni, formálni akarja a tudatunkat, elképzeléseinket, gondolatainkat, kapcsolatainkat, kapcsolataink minőségét. S ki tudja, talán annyira beleeszi magát a fejünkbe, hogy előbb-utóbb elfogadjuk mint sajátunkat, és alkalmazkodunk hozzá, mert a miénknek hisszük. Ez a rohanó világ, a gépek zajának, a virtualitás útvesztőknek a világa, a versenyé, a választott nemi sokféleségé, a látszólagos szabadságé, a bezárkózásé, a magányé, a pszichés betegségeké, a puffogó, kattogó, zúgó monotonitásé, melyben azért mégiscsak kell a szerelem, a társ, az összetartozás, a bizalom. De hogyan? Hogyan lehet boldogulni ebben a világban az embernek?

Kulcsar Silver Swan JGy 166 Rácz Réka / Fotó: Jókúti György

A Silver Swan – akár A hattyúk tava remake-jeként nézzük, akár nem – felkavaró képet mutat, elsősorban azért, mert a hattyú egy férfi. Egy szépséges férfi, akinek repdesése, elesettsége, érzéketlenséggel és kegyetlenséggel keveredő nárcizmusa mérgező. Az első jelenetben egy pillanatra két embert látunk a vaksötét színpadon elterülve, valószínűleg ugyanabban a pózban, amilyenben a darab utolsó előtti jelenetében a megrázó erejű robbanás földre dönti a Nőt és a Férfit. Erős, zúgó hang tölti be a teret, távolról mentőautó visít, és szívdobogás hangja hallatszik. Talán a Nőé… Felmerül a kérdés, hogy ezt a felütést, ezt a születésre és a halálra egyaránt utaló expozíciót mennyire kell komolyan vennünk a cselekmény szempontjából? Túl sok kortárstánc-előadás kezdődik szívhang-effektussal, indokolatlanul… Mindenesetre a Silver Swan jelenetezése, a visszatérő motívumok finoman és tudatosan szőtt történetszálat feltételeznek (dramaturg: Cseh Dávid) egy egyedi-emberi s egy tágabb, kozmikus aspektussal.

silvermcs4Horváth Attila és Rácz Réka / Fotó: Mészáros Csaba

Mikor a sötét színpad kivilágosodik, már csak Horváth Attilát látjuk a földön, egy feminin lényt, testére feszülő, ezüstszínű nadrágban, meztelen felsőtesttel. Első szólóját a férfiaktól szokatlan extrém hajlékonyság jellemzi, miközben testtartása, görbülő gerince tétovaságról, határozatlanságról árulkodik. Komolyan megsajnálom ezt az ujjait rágó figurát. Majd a tánctér hátterébe vetítődő űrben feltűnik egy másik férfi alakja, Csere Zoltáné is. Ő képviseli a darab rejtélyes, mitológiai/szellemi horizontját. Éppúgy lehet a Férfi szellemmása (némi pszichoanalitikus vonalat is beemelve a képletbe), mint a bagolyszárnyú gonosz lény, Odilia elvarázslója A hattyúk tavából. De bőrfoteljében, hosszú, papi köntösében a Mátrix Morfeuszát szintén megidézi! És néha úgy viselkedik, mint az Atyaisten, aki látványos gesztusokkal siratja balsorsú teremtményeit…

silvermcs1Horváth Attila és Rácz Réka / Fotó: Mészáros Csaba

A Nő, Rácz Réka első megjelenésekor fehér, spagettipántos kombinét visel. Őt látva bennem, nézőben erősen feléled a megszokott utáni vágy: a nő lehessen a gyenge, a szép, a kecses, a hattyú, akinek a (király)fiú elnyeri a szívét, miközben persze tudom, hogy ez a hattyú régen elszállt... Férfi és Nő táncából/párviadalából süt a kiegyenlítetlenség, a harmónia hiánya. Táncuk hol lüktető, hol kimérten egymásnak feszülő erőpróba. Kapcsolatukban nincs egy pillanat sem, amikor létrejöhetne – legalább egy kis időre – a békeállapot. A Férfi egyre nyúzza, alázza partnerét. Még simogatása is kegyetlen, a másikat lesajnáló, rideg és számító. Rúg, taszít, köznapi értelemben kimeríti a kapcsolaton belüli erőszak fogalmát. Nőies szépségével nehezen egyeztethető össze ez a szenvtelen brutalitás. Mellette Rácz Réka szuggesztív, átható és rejtélyes tekintete, fehér öltözékei ártatlanságot sugallnak, egyben áldozatnak is mutatják viselőjüket. Mindkettejük öltözéke változik a darabban. Horváth Attila passzos ezüstszínű nadrágja később egy fehér pólóval, majd fehér zakóval egészül ki. Rácz Réka a nőies kombinét először rafinált szoknya-nadrágos kisestélyire cseréli, majd ő is női zakót ölt magára. Fehéret. A ruházathoz hasonlóan a zenében is megjelenik a kettősség. Egymás mellé helyeződik a sablonos gépzene és a klasszikus. Előbbi elsősorban a Férfi, utóbbi a Nő megjelenéséhez kötődik. Előbbi üres, halott, utóbbi még akkor is képes élettel telíteni a színpadot, amikor a kettős románca sötét utakat jár be.

Kulcsar Silver Swan JGy 159 Horváth Attila / Fotó: Jókúti György

A különféle táncstílusokat vegyítő mozgásanyagban szintén megtörténik az átváltozás: a darab előrehaladtával látványosan a gépiesebb, belső elektromos impulzusokat külsőleg, testileg (végtagokban, nyakban, törzsben…) levezető mozdulatok dominálnak mind a szólókban, mind a duettekben. A színpadi történéseknek a Rubi Anna által alkotott fényvetítések adnak keretet, melyek tovább árnyalják, értelmezik a koreográfiát.  

A darab a Nő és a Szellemlény különös kettősével érv véget. Utóbbi az utolsó jelenetben vigasztalón, dédelgetőn karjaiba veszi előbbit, mint angyal az eltávozó lelket.

Azt továbbra sem értem, hogy Csere Zoltán/Morfeusz miért kenegeti egy jelentben bőrápolóval a foteljét, de azt megértettem, hogy nem elég türelmesnek lennünk a királyfiakkal…

Silver Swan (Kulcsár Noémi Tellabor)

Látvány: Rubi Anna. Dramaturg: Cseh Dávid. Koreográfus: Kulcsár Noémi.

Táncolja: Rácz Réka, Horváth Attila.

Nemzeti Táncszínház, 2020. október 21.