Kritika

Kortárs tánc, Mozgásszínház

Turbuly Lilla: Áramlástan

ARTUS – Goda Gábor Társulata: Állati néző – Nézőponty -

Az értelmen, értelmezésen túli hatás, a „nem igazán értem, mégis jó látni, hallani” érzet volt az egyik cél…

Bevallom, nem szeretek az Artusba járni. Egészen addig, amíg oda nem érek. Sötétben átbóklászni az ilyen tájban már kihalt, ideális krimihelyszínnek tűnő gyárudvaron, ahol rendszeresen eltévedek, nem nagy mulatság. De amikor meglátom az utat mutató, hívogató mécseseket, mindjárt jobban érzem magam, el pedig mindig úgy jövök, hogy érdemes volt elzarándokolni a Sztregova utcába. Az online előadás minden nyűge és korlátozott volta mellett ezt a nemszeretem élményt megspórolja. Kérdés, hogy a végén most is rábólinthat-e a néző a választására: jól döntöttem, ezt az estét velük kellett töltenem.  

hal7 fbFotó: Goda Noa

Az előadásra az eredeti elképzelés szerint az alkotók népesebb állatközönséget szerveztek volna. Kiadtak egy felhívást, hogy ki-ki benevezheti egy összművészeti élményre a kedvencét, ha már a gazda nélkülözni kényszerül az élő játékot, de aztán belátták, hogy az egymáshoz és a helyzethez nem szokott különleges nézők összeterelése nem biztos, hogy jó élmény lenne az állatoknak. Így végül a helyszínen egyetlen ponty nézte végig a performanszot, aki egyben a részévé is vált, hiszen mi a képernyő előtt végig követhettük a reakcióit.

Az Állati néző alapjául Goda Gábor MINDEN (is) és A Szél kapuja című rendezéseinek jelenetei szolgáltak, ezekből emelt ki és formált át képeket, részleteket. Az értelmen, értelmezésen túli hatás, a „nem igazán értem, mégis jó látni, hallani” érzet volt az egyik cél, a másik pedig, hogy a pandémiából tanulva, arra reagálva hozzanak létre szellemi értéket.

A Szél kapujából vett üvegdoboz motívum itt reflektált a hal akváriumlétére, hiszen Mózes Zoltán egy hasonló üvegkalitkában járta végig az alkalmazkodás és kitörni vágyás különböző stációit. Önkéntes száműzetésbe vonult íródeákként dolgozott egy kéziraton, keresgélte a kalitka határait, hogy a végén kiegyenesedjen és kiemelkedjen belőle. De nézhetjük úgy is, hogy a korlátok közé szorított földi létből vándorolt át a vizek birodalmába, ahová két hableány (Mayer Zita és Szalay Henrietta) is hívta-vonzotta. A jelenet új lehetséges nézőpontokkal dúsult fel a hal jelenlététől.

Szel Dusa 8Jelenet A Szél kapujából / Fotó: Dusa Gábor

 Más jelenetek is a horgászathoz és a víz alatti léthez kapcsolódtak. Mindjárt a nyitójelenetben hat láblógázó horgászt láthattunk, de Nagy Csillától megnézhettük azt is, milyen gázálarcban vagy búvármaszkban sminkelni – ez volt az a jelenet, amely közvetlenebbül utalt a járványhelyzetre, miközben – ahogy erről az előadás korábban idézett ajánlójában is olvashatunk – tágabb értelemben az egész performansz erre a helyzetre ad egyfajta választ.

Ahogy az Artus előadásaiban általában, most, az online formában is megtapasztalhattuk a törekvést az összművészeti alkotásra, hiszen a mozgáson, táncon túl a zene, a video-animáció, a képzőművészet is egyenrangú szerepet kapott. Mindjárt a nyitóképben láthattunk három szigonyra tűzött (talán agyag)halat. Kiszolgáltatottságukban sötét ellenpontot adtak a vidám, színes tornacipős horgászok együtteséhez.  

Sokáig úgy tűnt, pontyunkat nem különösebben érdeklik a körülötte zajló események, még a szigonyos horrorkép sem, volt, hogy egyenesen hátat fordított a játéknak, az előadás egy pontján azonban táncolni kezdett. Tényleg. Ráadásul jó érzékkel kivárta az egyik legerősebb részt, Nagy Csilla, Bakó Tamás és Mikó Dávid táncjelenetét.

Az előadás itt megtekinthető:

A hal táncra perdülésében nagy szerepe lehetett a zenének is. Bartek Zsolt, Goda Sára, György Andrea és Philipp György ugyanis olyan áramló zenét varázsoltak hárfából, hegedűből, fúvós és ütős hangszerekből, amelyre tényleg illik az éteri jelző.

Ahogy az utolsó, A Szél kapujából vett áramlós jelenetre is. A hosszú, tölcsér alakú, keleties öltözetben sikló táncosok, a zene és a szerteszéjjel repülő papírlapokat továbbgondoló animáció nemcsak a pontyot, a nézőt is eljuttatták abba a belefeledkezős flow állapotba, amelyet az élő artusos előadásokon már többször is megtapasztalhattunk.

És még a ponty is szabadon elúszhatott a végén.    

ARTUS – Goda Gábor Társulata: Állati néző – Nézőponty

Szereplők: Bakó Tamás, Izsák Szilvia, Mayer Zita, Mikó Dávid, Mózes Zoltán, Nagy Csilla, Szalay Henrietta.
Zenészek: Bartek Zsolt, Goda Sára, György Andrea, Philipp György.

Képzőművész: Nagy Géza. Fénytervező: Kocsis Gábor. Hangtechnikus: Szabó Áron ‘Vasaló’. Kreatív technika: Hajdu Gáspár. Kamera: Lajti Balázs, Lukács Máté, Kun Ádám. Vágás: Lajti Balázs. Zenei vezető:Philipp György. Produkciós asszisztensek: Hodován Margit, Hodován Mária. Rendező: Goda Gábor.

Online vetítés az Artus Stúdióból 2021. január 30-án.