Kritika

Kortárs tánc, Balett

Sárosi Emőke: Sisi, a megunhatatlan

SISI, a magyarok királynéja –

Ezek az előadás fő mozgatórugói, a kapcsolati rendszerek és a hatalmi játszmák, amelyek működését egy hatalmas, piros, libikókaszerű monstrum illusztrálja.

Erzsébet királyné története mindig izgatta a művészek fantáziáját. Életéről készült film, színházi előadás, musical. Most a GG Tánc Eger előadásában Topolánszky Tamás álmodta táncszínpadra a szenvedélyekkel teli történetet.

lg gg tanc eger sisi0Fotók: Gál Gábor / A fotók forrása a Nemzeti Táncszínház

A Tánc világnapjára tervezett bemutató a járványhelyzet miatt csak június 16-án kerülhetett végre közönség elé a Nemzeti Táncszínházban. Ausztria császárnéja népszerű történelmi alak a mai napig, szeretjük őt, mert tudott magyarul, és kedvelte a magyarokat, gondoljunk csak kapcsolatára Andrássy gróffal. De Topolánszky Tamást, a darab rendezőjét más is érdekelte a történetből, mert tényleg színpadért kiáltanak Sisi megélt drámái. Sok csalódás, fájdalom volt a kapcsolataiban – tönkrement a házassága, testvérével, Ilonával is megromlott a viszonya (hiszen őt szánták eredetileg Ferenc József feleségének). Valamint Zsófia, a kedvesnek cseppet sem mondható anyósa is megnehezítette az életét és anyaságának megélését.

Ezek az előadás fő mozgatórugói, a kapcsolati rendszerek és a hatalmi játszmák, amelyek működését egy hatalmas, piros, libikókaszerű monstrum illusztrálja. Szerencsére gurulós, így ki-be tologatható a térben (túl sokszor kell várni a megérkezésére és a fixálására), és látványosan jelképezi a hatalmi fölényt, majd Sisi halála után az erkölcsi győzelmét és az égbe menetelét. Az előadás színvilága monokróm, fekete-fehér minden, melyben ez a piros tárgy és a piros fények – a szerelem, szex, halál megjelenéseikor – expresszív hatást eredményeznek.

lg gg tanc eger sisi1

Nagyon akar hatni az előadás, kétségtelenül látványosan brillírozik az izgalmas és játékos megoldásokkal. Főleg a darab elején, amikor is gyors egymásutánban megkapjuk az összes wow-élményt. A piros libikókát a varázslatosan szertelen és gondtalan fiatalság vízi balettje követi, hatalmas fitneszlabdákkal, majd a Habsburg-ház görgős-abroncsos ruháiban szoborszerűvé merevedő alakok jelenetében olyannyira felpörög az előadás lendülete, hogy onnan már nincs feljebb. Így kényszerűen repetitív eszközökkel, például ugyanazokkal a díszlettechnikai megoldásokkal mesél tovább a balett. A történetet azonban mindenki ismeri, így kissé kiszámíthatóvá válnak a változások. Emblematikus pillanat lehetne Sisi (Forczek Janka) fiatalos vergődése a fém abroncsok börtönében, mely megható, fájdalmas és tünékeny egyszerre, de mivel nem emeli ki eléggé hangsúlyosan a nő rab voltát, Sisi tragédiájának spirálja egy könnyű szellővé szelídül.

lg sisi ajanlo

A táncosok alázatosan és pontosan dolgozva, a rideg, merev kötöttségekkel teli világot tökéletesen érzékeltetik, fehérre maszkolt hajuk „parókahatása” egy csipetnyi humort is csempész a miliőbe. Papp Janó jelmezei egyszerre elegánsak, korhűk, mégis modernek – a fémvázas görgős abroncsmegoldás telitalálat: a lányok lába nem látszik a szoknya alatt, így osonva hömpölyögnek a színpadon. Ez a kettősség a muzsikában is megjelenik, hiszen a klasszikus bécsi udvari zene és a mai, kortárs dallamvilág lírai és drámai csúcspontokkal tarkított ötvözete jellemzi Zombola Péter zenéjét. Az előadás élőzenei kísérettel, az Accord Quartet interpretációjában hallható.

Az előadás szép és látványos, elegáns, expresszív, szélsőséges szenvedélyekről mesélne, mégis megmarad a finom letisztultságnál. Lehet, hogy mindez szándékos? És elképzelhető, hogy Sisi, a magyarok királynéjának élete mégsem olyan misztikus és szenvedélyesen izgalmas, és valójában az idealizált, szabadságkereső rabmadár-élet tragikus mozzanatait csak a történelemkönyvek rajzolják ennyire karakteresre?

SISI, a magyarok királynéja (GG Tánc Eger)

Szereplők: Forczek Janka, Emődi Attila, Czvikli Fanni, Szalai-Bordás Ádám, Fodor Sára / Rovó Virág m.v., Novák Laura /Reetta Riikonen m.v., Plita Márk, Martina Tizzi, Gioele Del Santo.

Zene: Accord Quartet. Dramaturg: Pinczés István. Zeneszerző: Zombola Péter.

Jelmeztervező: Papp Janó. Díszlettervező: Mira János. Koreográfus-asszisztens: Emődi Attila. Rendezőasszisztens: Kiss Alexandra. Koreográfus, rendező: Topolánszky Tamás.

Nemzeti Táncszínház, 2021. június 16.