Szoboszlai Annamária: Karakterek mérsékelt és magas fokon
Duda Éva Társulat: Láz (Egy csókkal kezdődött?; Ismeretlen királyság) – KRITIKA
A két koreográfus mozdulatszekvenciák, jelenetrészletek, önmagukban is groteszk testgesztusok ismétlődéseivel, olykor egymásra kopírozásával rajzol szatirikus képet, melyet a zene nélküli, „rajzosabb" részeket követő, ismerősen csengő slágerek satíroznak puhábbra.
Duda Éva Társulat: Láz (Egy csókkal kezdődött?; Ismeretlen királyság) – KRITIKA
A két koreográfus mozdulatszekvenciák, jelenetrészletek, önmagukban is groteszk testgesztusok ismétlődéseivel, olykor egymásra kopírozásával rajzol szatirikus képet, melyet a zene nélküli, „rajzosabb" részeket követő, ismerősen csengő slágerek satíroznak puhábbra.
Duda Éva társulatának legújabb estje a Láz címet viseli, s amennyiben a két különálló koreográfia, az Egy csókkal kezdődött?, illetve az Ismeretlen királyság témájára – a testhőmérséklet fokozott emelkedésének következményeire – gondolunk, ez ugyan más-más formában, de az egyes darabok lényegi felismerésének is tekinthető. A szlovén Gregor Luštek és Rosana Hribar szerzőpáros munkájában egy ki- és megélhetetlen tangó formájában szellemesen „jelenik meg" a gerjesztett/gerjedő hő, Mészáros Máté „fizikai táncának" témája pedig a finomabb-durvább, olykor életre-halálra menő lázas egymásnak feszülések és az ebben a relációban megjelenő egyéni megoldások.
Egy csókkal kezdődött? - Andor Rusu és Simkó Beatrix / fotók: Dömölky Dániel
Egy kispad. Mindössze ennyi kelléket használ az Egy csókkal kezdődött? A cím sokat ígérő, a romantikus képzeletet mégsem szolgálja ki (vagy nem úgy) a Simkó Beatrix – Újvári Milán – Rusu Andor alkotta hármas, ehelyett inkább górcső alá helyezik a fogadkozások, eskük, 
tragikus kiborulások, bánatos szipogások, látványos megbocsátások rendszerének – vagyis a szerelemnek elnevezett, de valójában inkább a másik megszerzésére és birtoklására törő többszereplős társasjátéknak – a működési elveit. A két koreográfus mozdulatszekvenciák, jelenetrészletek, önmagukban is groteszk testgesztusok ismétlődéseivel, olykor egymásra kopírozásával rajzol szatirikus képet, melyet a zene nélküli, „rajzosabb" részeket követő, ismerősen csengő slágerek satíroznak puhábbra. Mindhárom táncos kiváló a szerepében. Simkó Beatrix „balettosan" apró oldalazó lépéseiben, testhullámaiban, négykézlábra ereszkedéseiben, guggolva szökdeléseiben és nem utolsósorban rafinált, vörös alapon mintás, hátul nyitott trikójában/ruhájában egy, a szerelemérzésnek és a test szavának feltétel nélkül engedelmeskedő (noha érdeklődésének tárgyát akár pillanatról pillanatra változtató) nő(stény) elevenedik meg. Rusu Andor fekete zakójában elegáns, eltántoríthatatlan szerelmes, aki olykor önmagára mér pofonokat, aki elhessegeti ugyan az útból prédára éhes vetélytársát, ám máskor meg mintha baráti jobbot nyújtana neki. Újvári Milán fehér atlétájában a félreállíthatatlan harmadik. Noha nem emlékszem, mikor csattan el az a bizonyos, címben beígért csók, az egyszer biztos, hogy épp a már fönt említett ismétlődések által mozaikossá tett darabban megkavarodik az idő, s a lineáristól eltérő logika lép működésbe. Ezáltal a mű egésze egy ponton önreflektív irányt vesz, s a szereplők a nézők előtt felsorakozva, a sorokban ülők egyikével-másikával szemkontaktust létesítve, egyszerre fedik fel és mélyítik el az általuk játszott karaktert, egyszersmind rámutatva önnön clownságára s az élet színházszerűségére. A maszk pedig (talán) csak a darab végén hull le végérvényesen, amikor immár mindhárman a padon ülnek, és nevetnek. Talán e felhőtlen, mosolygós vég épp a kezdet... Bár az Egy csókkal kezdődött? leginkább a tangó kimérten fülledt erotikáját (is) parodizálja, ez a félórás színpadi játék engem valamiképp Christopher Bruce Little red roosterjére emlékeztet, különösen ami a „járást" illeti. Igaz, a baromfikat utánzó mozgás esetünkben nem határozza meg a koreográfia egészének mozgásvilágát, csak fragmentumként jelenik meg ebben a szexuális aktust direktebb módon (de nem kevésbé humorosan és kreatívan) megjelenítő darabban.
Ismeretlen királyság
Az est második részében két, egymással átellenben fölállított rámpa szolgál díszletül, s nem egyszer mozgástérként. Mészáros Máté, a darab koreográfusa immár negyedik éve tagja a világhírű Ultima Vez társulatnak, így a belga együttesre jellemző fizikaiság, a „fizikai tánc" markánsan jelen van a Duda Éva Társulatnak készített munkájában is. Az Ismeretlen királyság igazi svungját a hat táncos
precizitása, szinte gépies pontossága s mindemellett sejtszintre visszavezethető „atomenergiája" kellene, hogy adja, de erre nem mindegyik előadó képes. Mindenesetre szerencsés, hogy a koreográfus egymástól jelentősen elütő karakterekből építi fel az egymásnak feszülések és széthúzások drámáját. Továbbá nagy segítséget jelent Herby Shaw és Sánta Dániel (vagyis a Soul Surge zenekar) élő zenei jelenléte a színpadon kifejtett fokozott fizikai munka nyomatékosításában – még ha a kontextus és a téma a verbalitás ellenére gyakran nem is mindig pontosan kitapintható. Visszatérő szöveg íródik krétával a tánctérre (majd Mikó Dávid alakja köré a falra), és töröltetik le, majd röviden fel is hangzik, annyit állítva, hogy „a Földön több billió ember él, hogyan is gondolhatnánk hát, hogy mi magunk fontosak vagyunk." Herby Shaw rap-szövegei mellett (melyeket érdemes lett volna valamiképp feliratozni, vagy más módon hozzáférhetővé tenni a mozgás intenzitására koncentráló közönség számára) Egyed Beáta szájából is elhangzik egy rövid monológ, mely a mai fiatalokat jellemzi, tünteti föl nem épp pozitív színben. Különös ezt a szöveget épp egy mai fiatal szájába adni... Míg az angol rap-szövegek (követhetetlenségük ellenére is) hozzátesznek az előadáshoz, addig ez utóbbi – mégoly tiszta hang is – túlontúl bölcselkedőn, idegenül cseng a hat táncos által bejárt-beszaladt-átizzadt térben. (Csak zárójelben teszem hozzá, hogy egy, elsősorban a fizikaiságra törekvő, a fizikaiságban hordozott tartalomban kulmináló darabban óhatatlanul is felerősödhetnek apró részletek, mint pl. egy választott öltözet. Míg Jenna Jalonen csiszolt, pontos mozgása mellett e tekintetben is magán tartja a néző figyelmét, s míg Egyed Beáta, Csuzi Márton és Mikó Dávid karaktere szintén érzékletesen megjelenik a mindennapiságot hangsúlyozó öltözékben, addig Csák Beatrix és Horváth Nóra háttérbe szorul.) Mindent együttvéve az a frissességet, maiságot célzó tónus, amely általában sajátja a fizikai táncnak, nem hiányzik az Ismeretlen királyságból sem, de talán még hangsúlyosabban a táncosok adottságaihoz és jelenlegi tudásához kellett volna alakítani az anyagot, minimálisra csökkentve a „mozgászörejeket", és szóhoz juttatva a mai fiatalok valódi, és saját életérzéseit.
Duda Éva Társulat: Láz
Egy csókkal kezdődött?
FÉNY: PAYER FERENC. KOREOGRÁFIA: ROSANA HRIBAR ÉS GREGOR LUŠTEK.
ELŐADÓK: SIMKÓ BEATRIX, ÚJVÁRI MILÁN, ANDOR RUSU.
Ismeretlen királyság
FÉNY: PAYER FERENC. DÍSZLET: MÉSZÁROS MÁTÉ, KICSKA MIKLÓS. KOREOGRÁFIA: MÉSZÁROS MÁTÉ.
ALKOTÓK, ELŐADÓK: CSÁK BEATRIX, EGYED BEÁTA, HORVÁTH NÓRA, JENNA JALONEN, CSUZI MÁRTON, MIKÓ DÁVID. ÉLŐ ZENE: HERBY SHAW, SÁNTA DÁNIEL - SOUL SURGE ZENEKAR.
MU Színház, 2014. február 6.
