Péter Márta jegyzete a Vertical Road /Függőleges út előadásáról
Budapesten a darab formai és szellemi értelemben is átalakult; a Trafó adottságainak megfelelően kisebb térben kellett megteremteni a végtelenség illúzióját. Első gondolatom az volt, hogy az alkotó ez alkalommal talán redukálja az előadói létszámot, de nem így történt. Nálunk is nyolc táncos prezentálta a művet, tehát ugyanannyi, mint Bécsben, de a szerényebb paraméterek mellett a kép kissé „összement”…
Péter Márta jegyzete a Tánc-csinálókról
… mintha itt a véletleneknek is tervezett helyük volna. Íme, a véletlen pontos helye a nem véletlenben. És a Budapest Tánciskola növendékeinek talán éppen ez a kettősség, a dolgok örökös kettősségében való bent-lét lehet a legnagyobb kihívás. Ebben az üzemmódban nem létezik végleges válasz, ezt valójában csak megélni, vagyis élni és csinálni lehet.
Kutszegi Csaba jegyzete az Al otro lado de mi előadásáról
Ahogy a filmkészítés lehetősége, úgy az önmegvalósítás igénye is ma már mindenki számára megadatik, és ezt az emberiség fejlődésének örömteli csúcsaként kell értékelnünk. Öröm ide, csúcs oda, az Al otro… mozaikos történeteinek szereplői visszatérő folytonossággal boldogtalan izoláltságban találják magukat…
Szoboszlai Annamária jegyzete az Itt van Japán! – 2. butoh és előadóművészeti fesztiválról
Ko Murobushi és Bata Rita közös produkciója, az Otthagyott árnyék a butoh „tradicionális” ágához köthető. Egy tömörségéből kicsomagolt haiku elevenedik meg mozgó emberszobrokban. Kettejüket nézve megérthetjük, miben rejlik a butoh nehézsége: a táncosnak nem elég elképzelnie a belső képet, amit megjelenít, de hinnie is kell annak valóságát, azáltal, hogy önmaga léte elé helyezi.
Varga Sándor Márton jegyzete a Basse danse-ról
A posztmodern életveszélyes: éppen azt teszi a modernnel, amit a reneszánsz az antikkal, a klasszicizmus a klasszikával: elővesz és újraértelmez, tehát önmaga arcára farag. (Már ha van neki.) A Basse danse esetében például reneszánsz, netán korabarokk táncformákat (ld. maga a basse danse, a pavane, a galliarde).
Hézső István jegyzete Ivor Guest budapesti látogatásáról
A huszonhetedik nemzetközi konferencia augusztus első hetében zajlott a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének égisze alatt – mintegy zártkörű klubként, az egész magyar táncszakma kizárásával.
Török Ákos kritikus jegyzete a Thealterről
A mozgás, mozgalmasság átvitt értelmén túl, a Thealter kínálatának visszatérően szerves eleme a mozdulás, a test, a mozgás- és táncszínház, mint ahogy évről évre ebben a témakörben valami nehezen beskatulyázható, meglepő és kevéssé mulatságos, ám annál elgondolkodtatóbb valamit is rendszerint tálalnak a szervezők.
Populár, Kortárs tánc, Képzés, Mozgásszínház, Balett, Néptánc
Kutszegi Csaba jegyzete a balatonfüredi Globál és lokál-konferenciáról
Magyar részről megfogalmazódott: a kilencvenes évek elején tárt karokkal fogadtak minket, komoly európai teoretikusok állították, hogy sorstársainkkal együtt megtermékenyítő hatással leszünk az öreg kontinens gazdagabb, ám fejlődésben értelemszerűen lelassult nyugati részére. De néhány év eufória után megcsappant az érdeklődés, és miután kihasználták a kulturális piac mi révünkön is kitágult lehetőségeit, ejtettek minket.
Populár, Kortárs tánc, Balett, Néptánc
Vida Virág jegyzete a Győri Táncművészeti Biennáléról
Az idei program, a korábbi évekhez hasonlóan igyekszik felölelni a szerteágazó táncművészet eltérő irányvonalait. Mindenféle stílus, a klasszikus balettól a kortásig, a néptánctól a divattáncokig (sőt rock balladáig!), helyet kap a rendezvényen. A fesztivál célja a sokszínű paletta megmutatása, ezért nehéz olyan koncepciót találni az összeállításban, amely a válogatás alapvető szempontját mutatná meg.
Szoboszlai Annamária jegyzete a Duna Karneválról
Tizenöt éves múltra tekint vissza a Duna Karnevál. Komolyzene, fúvósok, világzene, néptánc és kortárs tánc – olvashatjuk a korábbi beharangozókban. Tudj’ isten, idén mi történt pontosan. Aki a gálára vágta gálába magát, annak nemigen szúrt szemet, hogy elmaradt a fesztivál.
