Varga Kinga: A lány és a tenger
Feledi János – Feledi Project: Hullámok –
Felesleges értelmet keresni a jelzésekben, mert nem lehet valódi következtetésre jutni.
Felesleges értelmet keresni a jelzésekben, mert nem lehet valódi következtetésre jutni.
…a trash-világunkra utal, amelyben a kommunikáció, legyen az művészi vagy köznapi, jórészt szemétre való giccses klisék szimbólumaival zajlik.
…a koreográfus-rendező a Liszt-mozaikokkal – ha ellentmondásként is hangzik – olyan közel került a bartóki szintézishez, mint még eddig soha.
A Tátikák birodalmának absztrakt minimalizmusa messze ellép az ember által ma kivitelezhető „beszélgetéstől”…
…a fura jelmezbál, amelyben a külcsín kis híján agyonnyomta a belbecset.
Nemigen képzelhető olyan érzéki tartalom, melyet autentikus, hagyományos néptáncnyelven ne lehetne megfogalmazni.
A legváratlanabb pillanatokban szaltózik egyet a pólyását ringató kismama, fut fel a falra az élő szobrot is „alakító” alkalmazott…
…a férfi (egyébként a regény narrátora) a táncelőadás metaforikus utazásán meglátja saját sorsának buktatóit…
…az ismerkedés szintjén túl továbbra sincs koncepció, ahogyan pontosan kirajzolódó esztétikai elképzelés, vízió (egyszerűbben: biztos ízlés) sem.
Lila mikrofonfej, trambulin, üvegkoporsó és sakkfigurák. Örök a dilemma: feloldható egy ősi viszály két gyermek halálával?