Kinek kell egy kiló bélyeg?
Kutszegi Csaba kritikája az Ami a szívedet nyomja előadásáról
Juhász munkái akkor is ízlésesen pasztellesek, ha harsány színekkel dolgozik. Ez utóbbi a jelmezekre, cuccokra igaz, a színpadi kamaszokban viszont
Kutszegi Csaba kritikája az Ami a szívedet nyomja előadásáról
Juhász munkái akkor is ízlésesen pasztellesek, ha harsány színekkel dolgozik. Ez utóbbi a jelmezekre, cuccokra igaz, a színpadi kamaszokban viszont
Parragi Eszter jegyzete a Tanztage Berlin 2012 fesztiválról
Mindig lehet azt mondani, hogy „koncept”, hogy „interaktív”, hogy „improvizáció” – jaj, igen, az improvizáció! Az egyik legtöbbször
Legáth Zsolt kritikája a Voksról
Az előadás nézőjének pozíciója inkább a „fizető vendégé”, aki pénzéért, választása szabad voltába vetett hittel átvált, ha
Kutszegi Csaba jegyzete a Tanulmányok az emberi testről Francis Bacon ihletésére performálásáról
A kész műtárgynak bizony előnye van az időben szukcesszív folyamattal szemben, mert a mozdulatlan tárgyiasultság
Péter Márta kritikája a Daradar!-ról
Ez alkalommal azonban nem volt egészen szerencsés a Daradar! elé odatűzni, hogy „a Duda Éva Társulat bemutatja:”, mert ez rögvest egy hivatásos együttesnek
Hodászi Ádám kritikája a SzólóDuó Fesztiválról
Az Orkesztika Alapítvány idén tizenharmadik alkalommal szervezte meg a SzólóDuó Fesztivált. A fiatalos és igényes
Kutszegi Csaba újévi gonzója
Mi következetesen valljuk az elkoptatott közhely igazságát: nincs jobb- vagy baloldali tánc. A régi magyar csárdást is úgy kell járni, hogy kettőt jobbra, kettőt balra (ez is
Megjelent az első magyar VIDEOKRITIKA!
Az alcímmel nem fényesíteni akarjuk magunkat, valóban nincs tudomásunk róla, hogy előttünk bárki is próbálkozott volna filmfelvétel és igényes
Kutszegi Csaba jegyzete az Ördöglakatról
…teljes értékű színházi este született, amelyet nem megengedően szemlélünk, mert pályakezdő fiatalok mutatkoznak meg benne, hanem örömmel faljuk be azt a belőle
Sárosi Emőke kritikája a Rómeó és Júliáról
A történet tragikus kifejletét Tybalt terrorja predesztinálja: nem tekinti nőnek Júliát, ami ellen a lány a magas sarkú
Turbuly Lilla kritikája a Héjanászról
Ha képzeletbeli külföldi nézőnknek elárulnánk, hogy egy magyar költő versei ihlették meg az alkotókat, valószínűleg nem egy olyan költőt tudna
Váry Orsolya kritikája a Ruben Brandtról
A Műcsarnok legújabb kezdeményezése, hogy egy-egy kiállításhoz kapcsolódó színházi előadásoknak, performanszoknak ad helyet. A legelső ilyen
Ady Mária kritikája a Bosszúállókról
Élektrát inkább az önmagán belül megtalált férfiúi erő és kegyetlenség, nem pedig hús-vér öccse emeli-segíti
Szoboszlai Annamária kritikája a Tame game / City előadásáról
Tény, hogy a Tame Game roppant szellemes, s noha koncepciózus mű, szerzője egyáltalán nem a lélektelen intellektus. Molnár Csaba letolt
Péter Márta kritikája a Départs-estről
Ugyane kérdést variálhatjuk az est második felében is: mit jelent ma az, hogy darab, esetleg táncdarab? Vagy micsoda is? Molnár Csaba, aki a Budapest Tánciskola
Hodászi Ádám kritikája A szem muzsikájáról
A hip-hop táncos mozdulatai könnyed gördülékenységgel fordulnak bele a Liszt zenéje által életre hívott romantikus világba. A
Vida Virág kritikája a MU Terminál A estről
Ha iskola, akkor elnézőbbek lehetünk a hibákkal, méricskélhetjük a „növendékek” adottságait; háttérbe szorul a koreográfia
Varga Sándor Márton térkitöltés-elemző kritikája a Deus ex machina – Vadulvaelőadásáról
…a „gobizmus” jelenlegi állapotában (lévén húszas
Szoboszlai Annamária kritikája a Trilógia Maratonról
Ez most egyszeri alkalomra remixelt változat, akárcsak ez a cikk. S miközben elhihetjük neki (én ez esetben elhiszem), hogy a magánügy lehet közügy, bizonyos
Králl Csaba jegyzete a Gördeszkák felújításáról
…nem lehet a későbbi Frenák-daraboktól függetlenül szemlélni. Vagy fogalmazzunk így: nekem nem sikerült. Az