Kevés a dobbantás és a megdöbbentés
Vida Virág kritikája az Axis Mundiról
A jelmezben mindenki a stilizáltságra törekedett, volt, aki a zenét gondolta újra, mások kortárs tartalmakat töltöttek a kor ütötte hiátusokba. A
Szzzevassz!Tavassz!
Mozgóképes táncakció-beharangozó
Angelusék a táncszakma „diegós fiúi”. Nem tudom, hányan értik a poént, de volt nem túl rég egy reklámszlogen: ezek a diegós
A legértékesebb halott
Péter Márta jegyzete a Can We Talk About This? előadásáról
A multikulturalitás részben izolált embercsoportokat, részben kényszerű és feszült egymásmellettiséget termelt ki, valamint végzetes
Baljós árnyak
Králl Csaba kritikája a Dark mattersról
Pite számára a mese csak dobbantó a gondolat, a képzelet szabad utazásához, saját magunk és a világ megértéséhez. S hogy az a „sötét
Nők és fókatelep
Szoboszlai Annamária kritikája a MU Terminál: B-Estről
A 2011/2012-es évfolyam nyolc táncosa – hét lány és egy szem fiú – még láthatóan nem esett át a munka dandárján.
A Bizottság jelenti
Kutszegi Csaba jegyzete a Táncművészeti Bizottság tanácsadó testületének alakuló üléséről
A titoktartás vs. tájékoztatás kettősségéről Kovács Gerzson Péter
Puritán profit
Szemessy Kinga kritikája a Filterről
…sikeresen megtett nulladik lépcsőfok ez Katonka számára. Korrekt, jól leküzdött és további lehetőségeket rejtő beugró, első koreográfusi munka – sikerrel fogott
Kinek kell egy kiló bélyeg?
Kutszegi Csaba kritikája az Ami a szívedet nyomja előadásáról
Juhász munkái akkor is ízlésesen pasztellesek, ha harsány színekkel dolgozik. Ez utóbbi a jelmezekre, cuccokra igaz, a színpadi kamaszokban viszont
Olyan, hogy színvonal…
Parragi Eszter jegyzete a Tanztage Berlin 2012 fesztiválról
Mindig lehet azt mondani, hogy „koncept”, hogy „interaktív”, hogy „improvizáció” – jaj, igen, az improvizáció! Az egyik legtöbbször
Rendezni végre közös dolgainkat
Legáth Zsolt kritikája a Voksról
Az előadás nézőjének pozíciója inkább a „fizető vendégé”, aki pénzéért, választása szabad voltába vetett hittel átvált, ha
Vászonra kiömlött festék?
Kutszegi Csaba jegyzete a Tanulmányok az emberi testről Francis Bacon ihletésére performálásáról
A kész műtárgynak bizony előnye van az időben szukcesszív folyamattal szemben, mert a mozdulatlan tárgyiasultság
Kozmoszoroszlán és pulikutya
Péter Márta kritikája a Daradar!-ról
Ez alkalommal azonban nem volt egészen szerencsés a Daradar! elé odatűzni, hogy „a Duda Éva Társulat bemutatja:”, mert ez rögvest egy hivatásos együttesnek
Jampeckodni szabad
Hodászi Ádám kritikája a SzólóDuó Fesztiválról
Az Orkesztika Alapítvány idén tizenharmadik alkalommal szervezte meg a SzólóDuó Fesztivált. A fiatalos és igényes
Derűs, Boldog Újévet!
Kutszegi Csaba újévi gonzója
Mi következetesen valljuk az elkoptatott közhely igazságát: nincs jobb- vagy baloldali tánc. A régi magyar csárdást is úgy kell járni, hogy kettőt jobbra, kettőt balra (ez is
Nekem minden vicc új
Megjelent az első magyar VIDEOKRITIKA!
Az alcímmel nem fényesíteni akarjuk magunkat, valóban nincs tudomásunk róla, hogy előttünk bárki is próbálkozott volna filmfelvétel és igényes
Koccintsunk szellemi pezsgéssel!
Kutszegi Csaba jegyzete az Ördöglakatról
…teljes értékű színházi este született, amelyet nem megengedően szemlélünk, mert pályakezdő fiatalok mutatkoznak meg benne, hanem örömmel faljuk be azt a belőle
Acél fekete szerelem
Sárosi Emőke kritikája a Rómeó és Júliáról
A történet tragikus kifejletét Tybalt terrorja predesztinálja: nem tekinti nőnek Júliát, ami ellen a lány a magas sarkú
Héjanász a zavarom
Turbuly Lilla kritikája a Héjanászról
Ha képzeletbeli külföldi nézőnknek elárulnánk, hogy egy magyar költő versei ihlették meg az alkotókat, valószínűleg nem egy olyan költőt tudna
A műgyűjtő magányossága
Váry Orsolya kritikája a Ruben Brandtról
A Műcsarnok legújabb kezdeményezése, hogy egy-egy kiállításhoz kapcsolódó színházi előadásoknak, performanszoknak ad helyet. A legelső ilyen
Az engesztelhetetlenek kínjai
Ady Mária kritikája a Bosszúállókról
Élektrát inkább az önmagán belül megtalált férfiúi erő és kegyetlenség, nem pedig hús-vér öccse emeli-segíti
