A valami, ami semmi, már valami
Szoboszlai Annamária kritikája a Tame game / City előadásáról
Tény, hogy a Tame Game roppant szellemes, s noha koncepciózus mű, szerzője egyáltalán nem a lélektelen intellektus. Molnár Csaba letolt
Megvilágosodás
Péter Márta kritikája a Départs-estről
Ugyane kérdést variálhatjuk az est második felében is: mit jelent ma az, hogy darab, esetleg táncdarab? Vagy micsoda is? Molnár Csaba, aki a Budapest Tánciskola
Esti harmónia
Hodászi Ádám kritikája A szem muzsikájáról
A hip-hop táncos mozdulatai könnyed gördülékenységgel fordulnak bele a Liszt zenéje által életre hívott romantikus világba. A
Minek nevezzelek?
Vida Virág kritikája a MU Terminál A estről
Ha iskola, akkor elnézőbbek lehetünk a hibákkal, méricskélhetjük a „növendékek” adottságait; háttérbe szorul a koreográfia
Az istenek bevadulnak
Varga Sándor Márton térkitöltés-elemző kritikája a Deus ex machina – Vadulvaelőadásáról
…a „gobizmus” jelenlegi állapotában (lévén húszas
A személyes közügyek viktimológiai természete
Szoboszlai Annamária kritikája a Trilógia Maratonról
Ez most egyszeri alkalomra remixelt változat, akárcsak ez a cikk. S miközben elhihetjük neki (én ez esetben elhiszem), hogy a magánügy lehet közügy, bizonyos
Ősfrenák, retro hatás
Králl Csaba jegyzete a Gördeszkák felújításáról
…nem lehet a későbbi Frenák-daraboktól függetlenül szemlélni. Vagy fogalmazzunk így: nekem nem sikerült. Az
Egy mű, két város
Péter Márta jegyzete a Vertical Road /Függőleges út előadásáról
Budapesten a darab formai és szellemi értelemben is átalakult; a Trafó adottságainak megfelelően kisebb térben kellett megteremteni a
(Báb)színház az egész világ…
Kutszegi Csaba kritikája a Shakespeare-mesékről
Tárnok egyszerre Shakespeare és a „csillagokban csüngő Sors”, mely a veronai szerelmesek „unt életét” majdan „gonosz csellel korahalálba kergeti”.
Szőrmentén
Hodászi Ádám kritikája a RetourAuNoirról
Ám a kopottas lámpaernyők alól, a csavart fa lámpa rudak tetejéről villanykörték sárgás fénye színezi az előadást. Teremtenek intim
A véletlen pontos helye
Péter Márta jegyzete a Tánc-csinálókról
… mintha itt a véletleneknek is tervezett helyük volna. Íme, a véletlen pontos helye a nem véletlenben. És a Budapest Tánciskola növendékeinek
Töretek teljessége
Török Ákos kritikája a Loan Sharking előadásáról
Az utca és a balett-termek – konvencióink szerint – távoli mozgásmódjainak összeolvasása, összeszerkesztése még akkor sem
Sohase mond
Králl Csaba kritikája a Mit tudjátok ti előadásáról
…elsősorban Gergye figurája az, aki a ráosztott hoppmesteri-pszichológusi-konferanszié szerepkörben, töményen szarkasztikus, ironikusan
Keserű kortyok
Turbuly Lilla kritikája a Megnevezhetetlen és a Cherry-brandy előadásáról
A cherry-brandy hamiskás édessége helyett mindkét este a „nincs rendbe’ semmi” kesernyés utóízét hagyja maga
Több is veszett…
Kutszegi Csaba kritikája a Bál, avagy a táncos mulatság előadásáról
Már a 2004-es bemutatón is az volt a benyomásom, hogy a Bál nem tartozik Bozsik Yvette legjobb, legeredetibb alkotásai közé.
Nya: életbe vetett bizalom
Sárosi Emőke kritikája a Nya előadásáról
Adott két eltérő világ, Franciaország és Algéria: a csillogó Párizs, a művészet fellegvára és a hatalmas afrikai sivatag. Ez a
Pécel is Mexikó
Kutszegi Csaba jegyzete az Al otro lado de mi előadásáról
Ahogy a filmkészítés lehetősége, úgy az önmegvalósítás igénye is ma már mindenki számára megadatik, és ezt az
Sikeres gyökérkezelés
Szoboszlai Annamária jegyzete az Itt van Japán! – 2. butoh és előadóművészeti fesztiválról
Ko Murobushi és Bata Rita közös produkciója, az Otthagyott árnyék a butoh
Basszus, ezek tudnak!
Varga Sándor Márton jegyzete a Basse danse-ról
A posztmodern életveszélyes: éppen azt teszi a modernnel, amit a reneszánsz az antikkal, a klasszicizmus a klasszikával: elővesz és újraértelmez, tehát önmaga
Electric-boogie Dracula gróffal
Petrova Miroljuba kritikája a Draculáról
A Dracula a kortárs táncelőadás kategóriai behatárolásából a nem kevés, nívós táncrészlet és a szerethető
