A bájgúnárság (nem is olyan) diszkrét bája
Turbuly Lilla kritikája a Mein Kleiner Blumengarten előadásáról
A történetke ugyanis, ami köré a koreográfia épül, inkább azokra a tévéműsorokra hasonlít, amelyekben a Nagy Ő kegyeiért
Az ismeretlen kutatása
Králl Csaba kritikája az Ahogy azt az apám elképzelte előadásáról
A kérdező, és nem állító típusú előadásokban az a jó, hogy bizonytalanságban hagyják a nézőt. A
Áhítat, rítus, latin...
Lőrinc Katalin kritikája a Compagnia EgriBianco Danza vendégszerepléséről
...kész csoda, hogy az idei Budapest Táncfesztivál hat napjából kettőn külföldi meghívottaknak is örülhetünk.
Tánckoktél
Szemessy Kinga kritikája a Physpacomról
Bajári és Jónás duettje Philip Glass örvénylő tétele ellenére sem válik lefordítható szerelmi történetté, ahogy Feledi matekozós
Dimenzióbontó antitánc
Varga Sándor Márton kritikája a Csendkoordinátákról
A Csendkoordinátákat négyen táncolják el háromnegyed óra alatt egy fehér alapú, fekete hát- és oldalterű színpadon. Ez
Közel a minden jónak vége jó
Kutszegi Csaba jegyzete a Közel a végről
Ha megpróbálom meghatározni, mi is történik a Közel a végben, kábé erre jutok: az alkotók amolyan kortárstáncos módon absztrahálják a
Áldatlan Nász
Legáth Zsolt kritikája a Hymenről
Jantner Emese intenzitása kiragyog a többiek közül, hihetetlen mértékű érzelmi energiákat mozgósít, mozdulatai mellett
Két pillanat
Hodászi Ádám kritikája a Stúdió élet / SEC előadásáról
Fiatalos játék a szabadsággal és precíz vallomás a halálról.
De merre van a kiút?
Kutszegi Csaba kritikája az Útvesztőben előadásáról
Mert az együttes felturbósítása jó nevű koreográfusokkal inkább píárérték, mint művészi hozadék. Persze kérdés,
Szerelmi arabeszk
Ady Mária kritikája Az Ezeregyéjszaka virágairól
Bozsik helyenként kifejezetten a nemiség alig absztrahált mozdulataiból komponál koreográfiát, a darabra mégis jellemző egyfajta
Lány a tömegből
Sárosi Emőke kritikája az Eszterről
Láthatatlan bosszúvágy és guggoló járásban hömpölygő zsidók, hatalomszóló és fragmentumos történet. Eszter, az erőszakosan kiválasztott
Értelmet adunk neki...
Szoboszlai Annamária és Turbuly Lilla jegyzete a Folyamatos jelen / Második, Harmadik stációról
„Létrehozunk bizonyos attitűdöket, amelyek értelmet adnak neki, amíg létezünk, bár
Talán
Szemessy Kinga kritikája a Profanáról
A felvonultatott jellemek mindegyikének sajátja a bujdosás és megmutatkozni vágyás kettős igyekezete. Domborítanák a szépségüket, szőnyeg alá
Kevés a dobbantás és a megdöbbentés
Vida Virág kritikája az Axis Mundiról
A jelmezben mindenki a stilizáltságra törekedett, volt, aki a zenét gondolta újra, mások kortárs tartalmakat töltöttek a kor ütötte hiátusokba. A
Szzzevassz!Tavassz!
Mozgóképes táncakció-beharangozó
Angelusék a táncszakma „diegós fiúi”. Nem tudom, hányan értik a poént, de volt nem túl rég egy reklámszlogen: ezek a diegós
A legértékesebb halott
Péter Márta jegyzete a Can We Talk About This? előadásáról
A multikulturalitás részben izolált embercsoportokat, részben kényszerű és feszült egymásmellettiséget termelt ki, valamint végzetes
Baljós árnyak
Králl Csaba kritikája a Dark mattersról
Pite számára a mese csak dobbantó a gondolat, a képzelet szabad utazásához, saját magunk és a világ megértéséhez. S hogy az a „sötét
Nők és fókatelep
Szoboszlai Annamária kritikája a MU Terminál: B-Estről
A 2011/2012-es évfolyam nyolc táncosa – hét lány és egy szem fiú – még láthatóan nem esett át a munka dandárján.
A Bizottság jelenti
Kutszegi Csaba jegyzete a Táncművészeti Bizottság tanácsadó testületének alakuló üléséről
A titoktartás vs. tájékoztatás kettősségéről Kovács Gerzson Péter
Puritán profit
Szemessy Kinga kritikája a Filterről
…sikeresen megtett nulladik lépcsőfok ez Katonka számára. Korrekt, jól leküzdött és további lehetőségeket rejtő beugró, első koreográfusi munka – sikerrel fogott
