Úton innen, úton túl
Markó Róbert kritikája a k.Rushról
…a k.Rusht is sokszorosan összetett utalásrendszere, asszociáltató mechanizmusai felől közelítheti meg a közönség. Ugyanakkor a felkeltett allúziók is
Markó Róbert kritikája a k.Rushról
…a k.Rusht is sokszorosan összetett utalásrendszere, asszociáltató mechanizmusai felől közelítheti meg a közönség. Ugyanakkor a felkeltett allúziók is
Szoboszlai Annamária kritikája az Overdose-ról
Az Overdose bőrszín alapra varrt fekete vonalai, szakaszocskái, négyzetei ugyan nagyszerűen passzolnak az elektronikus zenei aláfestéshez, de egy, a nemekről folytatott
Legáth Zsolt kritikája A Jó és a Rossz kertjében előadásáról
McMillan leghatásosabb eszköze a precízen megkomponált színpadi rendezetlenség, így elemében igazán a csoportos
Spicc Manci gonzója a Szimultán ablakról
– Nézd – szólt a tudós – az a helyzet, hogy a kor, amelyből ezen opus ránk maradt, a magyar kortárs tánc posztkoreográfikus kora volt. Az akkori kortárs
Péter Márta kritikája a Visszavonhatatlanról
A nyitókép sötétjéből csak lassan válnak ki a földön araszoló-kúszó figurák, alig mozdulásaikból végül mégis
Sárosi Emőke kritikája az Így jár az, aki a távoli ismeretlen hangtól megijed előadásáról
Nem baj, ha nem érti mindenki a mozgás nyelvét, hiszen a történetet narrálják a
Vida Virág kritikája az Adaptáció Trikolorról
A tér és idő összemosódik az előadásban, Gergye szimbólumokat sorjáz, helyzeteket vázol, nagy festővásznára feldobálja vázlatosan
Szoboszlai Annamária kritikája a Stix66-ról
A Stix66 „alakulástörténet”. Ha nem társulna a szóhoz valamiféle felfelé mutató előjel, azt is mondhatnám, témája nem más, mint az
Faluhelyi Krisztián kritikája a Pécsi Tánctalálkozóról
S miként a fesztivál felütése, úgy a záró előadás sem hagyott maga után egy cseppnyi kívánnivalót sem
Halász Tamás kritikája az Ahol az álmokat foglyul ejtették előadásáról
Az olykor felülről, oldalról megvilágított lámpákkal zajló lendületes, szellemes játék
Mozgásban a Tánckritika.hu! Mozgóképes interjú Mihályi Gáborral
A régholt költő „színes tintákról” álmodik, a kortárs koreográfus régi idők táncairól. Az
Kutszegi Csaba kritikája A tiszta mézről
A sztori és részletei éppen válhatnának szimbolikussá és többletjelentésűvé is, de az előadáson ez nem történik meg. Sőt, a „művészi
Hézső István kritikája párizsi és amszterdami balettelőadásokról
Nem véletlen, hogy a párizsi opera több Kylián-művet is repertoáron tart, hiszen a koreográfia művészetének
Varga Sándor Márton esszéje Isadora Duncan Életem című memoárjáról
Arra jött rá – bár nincs új a nap alatt –, hogy legjobb csomagolás a nem csomagolás, vagyis ha a kor
Beszélgetés Kiss Jánossal a VII. győri Magyar Táncfesztiválon
Én igazgatóként ötvennégy emberért felelek. Közöttük van katolikus, református, evangélikus, ateista, zsidó és
Bemozdult a Tánckritika.hu! Mozgóképes interjú Volf Katalinnal és Solti Csabával
Magánhalál, közélet. A Magyar Nemzeti Balett felújította A halál és a lánykát. Robert North
Szoboszlai Annamária kritikája a XI. Kortárs Koreográfusok Estjéről
Új nevek fedezhetők fel a koreográfusok közt, például Annabelle Ochoa Lopezé, aki régebbi (2006-os, illetve 2009-es)
Szoboszlai Annamária a Magyar Táncművészeti Főiskola modern szakirányú vizsgaestjéről
Míg egy hagyományainál fogva klasszikus struktúra (esetünkben a MTF-é) elsősorban a testet akarja kiművelni, alkalmassá
Török Ákos kritikája a Budapest Tánciskola estjéről
A Budapest Tánciskola estje tizenhúsz színpadon lévő előadóval még inkább a mozgásbörze érzetét kelti, ráadásul olyan
Markó Róbert kritikája a Gyászról
Többnyire hiába a beszéd és mozgás érzékletes, okos szimultaneitásából megalkotott képek, ha a mozgásnyelv jóval sokszínűbb és