Erős nemzetközi kezdés után átmeneti hazai megtorpanás – leginkább talán ezzel lehetne jellemezni a Budapest Táncfesztivál első két napját a Nemzeti Táncszínházban.
Megteszi azt, amit kevesen tudnak: ki tud emelkedni a közegéből úgy, hogy közben tökéletesen azonosul vele.
…technikai tudásukkal és előadói jelenlétükkel határozottan elhitetik a nézővel, hogy tudják a saját miértjeikre a választ, és ezt a testükkel fejezik ki.
… a koreográfia hanghatásokban erős, sejtelmes kezdőképpel indul, ami ugyan nem hat az újdonság erejével, de hangulatot teremt, képként beleég az emberbe.
…a Horizont az elmúlt években gyökeret eresztett a városban, érdeklődő és értő közönség várja az előadásokat, a társulatoknak pedig sokat jelent, hogy a megszokott közegük mellett itt is bemutatkozhatnak.
A míves, kiválóan prezentált táncjelenetek dinamikájának, repülésének az ellenpontja Kulka János súlyos, lassan mozduló jelenléte.
Ez a két szereplőre készült koreográfia a kortárstánc-műfaj egyik védőbástyája jelenleg: ékesen bizonyítja, hogy üres térben, csupán fény- és hangkíséretben, egyszerű, stilizált, hétköznapi (gyakorló)ruhában még mindig lehet újat és többet mondani…
… Siegfried a boldog találkozás energiájától megbabonázva, olyan lendületesen könnyed emelésekkel ünnepli Odettet, mintha soha nem is akarna véget vetni kitörő örömének.
Az Isteni színjáték mindhárom, dantei utazás ihlette koreográfiája minimalista. Annak ellenére, hogy más-más dimenziók különböző stációit jelenítik meg, a hasonló ábrázolásmód némi hangulati hasonlóságot teremt az egyes felvonások között.
Nemzeti Táncszínház /
…ez a felütés – egy kiszáradt, domináns anyán keresztül – García Lorca elfojtott vágyakkal teli, vérgőzös világát idézi.
