Mozgásszínház
Szoboszlai Annamária kritikája a Lepkévé válás – Konspiráció előadásáról
Az előadás egy bizonyos pontján magunkra maradunk a rafinált textilbőrökbe bújt táncosok által életre keltett morfománok – egyébként lenyűgözően ötletes – világában.
Cikk folytatása
Kortárs tánc
Hodászi Ádám kritikája a SzólóDuó Fesztiválról
Az Orkesztika Alapítvány idén tizenharmadik alkalommal szervezte meg a SzólóDuó Fesztivált. A fiatalos és igényes rendezvénynek a MU Színház adott otthont. A háromnapos versenyprogramot és a vasárnap esti gálát is teltház figyelte.
Cikk folytatása
Kortárs tánc
Megjelent az első magyar VIDEOKRITIKA!
Az alcímmel nem fényesíteni akarjuk magunkat, valóban nincs tudomásunk róla, hogy előttünk bárki is próbálkozott volna filmfelvétel és igényes művészetkritika elegyítésével. Az igényes jelzőt kicsit szerénytelenül azért használjuk most, hogy szándékunkat és eme új, kísérleti műfaj első eredményét senki se gondolja komolytalanabbnak, mint amennyire valójában játékos. A kritizálás mellett határozottan népszerűsíteni is szeretnénk. Az meg szinte magától értetődik, hogy kísérletezésünk első "ÁLDOZATA" Gergye Krisztián és naptári éven átnyúló viktimológiai performansz-sorozatának első négy stációja.
Cikk folytatása
Kortárs tánc
Sárosi Emőke kritikája a Rómeó és Júliáról
A történet tragikus kifejletét Tybalt terrorja predesztinálja: nem tekinti nőnek Júliát, ami ellen a lány a magas sarkú viselésével és provokatív báli ismerkedésével lázad. Repdesni, tapasztalni vágyó kolibriként találkozik az ismeretlennel, Rómeóval, aki magában szintén a világ felfedezésére vágyik.
Cikk folytatása
Kortárs tánc
Turbuly Lilla kritikája a Héjanászról
Ha képzeletbeli külföldi nézőnknek elárulnánk, hogy egy magyar költő versei ihlették meg az alkotókat, valószínűleg nem egy olyan költőt tudna idézni a saját irodalmából, akinek a költeményei alapul szolgálhatnának a darabhoz. De még azt is mondhatná, hogy nem kell ehhez vers, elég egy közepesen zajos életút is, egy nő életútja.
Cikk folytatása
Kortárs tánc
Váry Orsolya kritikája a Ruben Brandtról
A Műcsarnok legújabb kezdeményezése, hogy egy-egy kiállításhoz kapcsolódó színházi előadásoknak, performanszoknak ad helyet. A legelső ilyen együttműködés Milorad Krstić Das Anatomische Theater című képösszeállításához kapcsolódik.
Cikk folytatása
Kortárs tánc
Ady Mária kritikája a Bosszúállókról
Élektrát inkább az önmagán belül megtalált férfiúi erő és kegyetlenség, nem pedig hús-vér öccse emeli-segíti át a göröngyös út nehézségein az anyagyilkosságig, a bosszú tragikus beteljesedéséig.
Cikk folytatása
Kortárs tánc
Szoboszlai Annamária kritikája a Tame game / City előadásáról
Tény, hogy a Tame Game roppant szellemes, s noha koncepciózus mű, szerzője egyáltalán nem a lélektelen intellektus. Molnár Csaba letolt nadrágból elővillanó, s „képkeretet” kapó feneke, társának rosszallása, majd ugyanezen társ meztelen balett fiús ámokfutása, s Molnár Csaba hasztalan ügyködése a hímtag fekete négyzetes kitakarásával dilemma elé állítja a nézőt…
Cikk folytatása
Mozgásszínház
Vida Virág kritikája Az Ezeregyéjszaka legszebb meséiről
Eltekintve a zavaróan sokszínű műfaji eltérésektől, az egyéni teljesítmények értékelhetők: a táncosok élvezettel bolondoznak a színpadon, és mivel táncilag nincsenek túlságosan leterhelve, minden jelenetben könnyed magabiztossággal nyújtják a maximumot, mutatják meg extra képességeiket.
Cikk folytatása
Balett
Kutszegi Csaba kritikája a Les Préludes és A fából faragott királyfi egri előadásáról
…ha a két egyfelvonásosból álló est nagy részében nem csúszdáznának a szereplők, hamar kiürülne a koreográfiazsák: nem lenne elegendő, az együttes által elsajátítható mozdulat, lépés az idő kitöltésére.
Cikk folytatása