
„Táncoló nő az élet, aki istenien eldobná magától női mivoltát, ha egész a felhőkig követhetné testének szökelléseit.” (Paul Valéry)
A képen Judith Jamison a Cry-ban, Alvin Ailey koreográfiájában. Fotó: Keleti Éva.
Az előadás jól ismert belső konfliktusokkal szembesíti a nézőt: hogyan lehet eligazodni a külső ingerek tengerében, úgy, hogy megőrizzük a személyiségünk jellemzőit?
… a lényeget rövidebben is meg lehetett volna fogalmazni, pl. így: a kurátorok nem néznek előadásokat. Jó, finomítsuk: döntő többségük egyáltalán nem, vagy vajmi kevésszer látja a pályázók produkcióit, amelyek alapján döntenie kellene a kért támogatásokról.
…ebben az előadásban nem is az a lényeg, hogy milyen, hanem az, hogy egyáltalán van.