
„Táncoló nő az élet, aki istenien eldobná magától női mivoltát, ha egész a felhőkig követhetné testének szökelléseit.” (Paul Valéry)
A képen Judith Jamison a Cry-ban, Alvin Ailey koreográfiájában. Fotó: Keleti Éva.
Ez a két szereplőre készült koreográfia a kortárstánc-műfaj egyik védőbástyája jelenleg: ékesen bizonyítja, hogy üres térben, csupán fény- és hangkíséretben, egyszerű, stilizált, hétköznapi (gyakorló)ruhában még mindig lehet újat és többet mondani…
A gazdag, anyagerős előadásban csak egy dolog nincs: kreatív kockázatvállalás.
…ebben az előadásban nem is az a lényeg, hogy milyen, hanem az, hogy egyáltalán van.