
„Táncoló nő az élet, aki istenien eldobná magától női mivoltát, ha egész a felhőkig követhetné testének szökelléseit.” (Paul Valéry)
A képen Judith Jamison a Cry-ban, Alvin Ailey koreográfiájában. Fotó: Keleti Éva.
… a koreográfia hanghatásokban erős, sejtelmes kezdőképpel indul, ami ugyan nem hat az újdonság erejével, de hangulatot teremt, képként beleég az emberbe.
…az alkotók és előadók jelentős része nem valódi értéket akar immár teremteni, nem művészi eredményt próbál elérni, hanem meg akar felelni a politikai oldalának, annak reményében, hogy ezzel több pénzhez és befolyáshoz juthat.
…ebben az előadásban nem is az a lényeg, hogy milyen, hanem az, hogy egyáltalán van.