„Táncoló nő az élet, aki istenien eldobná magától női mivoltát, ha egész a felhőkig követhetné testének szökelléseit.” (Paul Valéry)
A képen Judith Jamison a Cry-ban, Alvin Ailey koreográfiájában. Fotó: Keleti Éva.
…a meztelen koreográfus például metaforaként sem utolsó. Itt-ott kicsit mégis tuningnak hat.
Itt minden innen van a bizonyosság határán, minden emlékeztet valamire, de mégsem az.
Most az eldobott tárgyak terhelik agyon a bolygónkat. Vigyázat! Az ócska, kikommunikált tucatgondolatok is toxikusak.