„Táncoló nő az élet, aki istenien eldobná magától női mivoltát, ha egész a felhőkig követhetné testének szökelléseit.” (Paul Valéry)
A képen Judith Jamison a Cry-ban, Alvin Ailey koreográfiájában. Fotó: Keleti Éva.
Kritika
Szoboszlai Annamária: Miért cirkuszoljunk…
Zoletnik Sophie: Bab(a); Louise és Daniel Relle: unfold/untold –
Nem egy szerepléskényszeres, várandós anyuka mutatványa, hanem cirkuszművészetben testet öltő belső monológ…
Jegyzet
Török Ákos: Hazai konstruktőrök táncrendje
Héttorony; Az utolsó csárdás -
Az utolsó csárdás cím tehát nem azt jelenti, hogy KGP szerint a néptáncnak fellegzett be, hanem hogy a világnak.
Röviden
Varga Kinga: „Együttműködés, együtthatás”
PR-Evolution Dance Company: Szinergia
Az első koreográfia inkább elkülönül a többitől, a második és a harmadik között van stiláris összefüggés, illetve az első és a harmadik között formai.
