Olykor szaggatottan, máskor klasszikus elemeket vegyítve belelendülnek a karok, a törzsek, a lábak egyfajta szépségbe, hogy aztán a következő pillanatban tudomást se vegyenek a délceg egyensúlyokról, maszkulinná energetizálják a feminint, és megszabadítják a nőiest a szerénykedő sztereotípiáitól.
…mást vár a nő, mást vár a férfi. Máshogy szeretnek, máshogy szeretnék.
A már említett katonazubbonyon kívül nincs más erős utalás a jelenre. A világ változott, és mi, nézők is változtunk az elmúlt években…
Az alkotók különböző módokon érik el, hogy a néző önmegfigyelésre kényszerüljön, s ezáltal annyiféle olvasat szülessen, ahányan a teremben jelen vagyunk. Az egyik eszköz az unalom.
A rejtőzködés (legyen szó kapucniról vagy internetes álprofilokról) összekapcsolja a mát a 16. századi álarcos commedia dell’ arte figurákkal.
A Trafó közönsége azért váltott jegyet erre az előadásra, mert fontos neki a környezet, nagy valószínűséggel a maga kis köreiben tesz is érte, amennyit tud.
… a Krasznahorkaira hivatkozás leginkább azért problematikus, mert a koreográfiának esélye sincs rá, hogy a saját műfajában bármi pluszt is hozzátegyen a regényhez, és hogy a minőség tekintetében akárcsak megközelítse azt.
… a magától értetődőség a befogadói elmét, a komolyabb koreográfiai töltet hiánya pedig az érzelmi/esztétikai élményt csendesíti le.
Egy fiatal kortárs táncalkotó legújabb munkája és egy még fiatalabb pályatárs friss bemutatója szépen példázza a szcéna tágasságát.
A darab úgy férkőzik a befogadó közelébe, hogy közben jelzi, nem akar semmi különöset mondani, közölni, nem vár tőled mást, mint azt, hogy jelen legyél.
…nem játszik rá a furaság és a cukiság faktorra, nem komolykodik és nem is idealizál. Nem tesz úgy, mintha mindig mindenki a legnagyobb örömmel akarna és tudna egymáshoz közeledni és egymáshoz érni.
A társadalomban sem, mint ahogy kozmikus körülmények között, a világmindenségben sincs biztonságban az ember, el is fog pusztulni.
…a meztelen koreográfus például metaforaként sem utolsó. Itt-ott kicsit mégis tuningnak hat.
Az előadást indító, meglehetősen teátrális szeretkezésnek van egy kiemelt pillanata: amikor a női és a férfi test egymás mellett állva egyetlen ponton ér össze, és mint elhajló, vékony fatörzs dermednek mozdulatlanságba.
Bámulatra méltó a táncosok teljesítménye. A különbözőség és az egység tökéletes harmóniáját teremtik meg a színpadon.
Koreai vendégelőadás tradicionális és modern táncokkal.
…olyanok, mint egy templomi kórus elvadult ifjúsági tagozata – vagy éppen brüsszeli bakkhánsbakfisok a Rocky Horror Pictures Show remake-jében. Ez is egy show-ba oltott, látványos szabadságharc, csak rock and roll és horror nélkül.
A különböző kulturális hátterek szinte mindennap adnak egy sorsot a női testeknek. Ezeket a személyes vallomásokat állítja színpadra a koreográfia…
Horváth Csaba és Duda Éva előadásában az is közös, hogy a jeleneteket egy-egy emberpár fajsúlyos története/jelenléte keretezi.
Juronics Tamás és Kulcsár Noémi koreográfiái a Budapest Táncfesztiválon.
